A máriatövis (Silybum marianum) a mediterrán vidékről származik, de Magyarországon is sokan termesztik, illetve a természetben is előfordul utak mentén, réteken és legelőkön. Ismeretes őszbogáncs néven is. Gyógyászati célokra elsősorban a magját alkalmazzák, de szárítva a föld feletti leveles hajtása is felhasználható. Fogyasztható tea formájában, de tablettás étrend-kiegészítőként, folyékony kivonatként és tinktúraként szintén megtalálható a kereskedelmi forgalomban. Főként máj-, vese- és epehólyagpanaszok ellen ajánlják. Összetevőinek – kiemelten egy flavonoidnak, a szilimarinnak – májvédő, antioxidáns és gyulladásgátló hatást tulajdonítanak.
Érdemes hangsúlyozni, hogy a máriatövissel zajló egészségügyi kutatások mindeddig meglehetősen vegyes eredményeket hoztak. Nincs tehát egyértelmű bizonyíték a pozitív hatásaira, de akadnak olyan kutatások, amelyek bizakodásra adhatnak okot. Az alábbiakban a New York-i Mount Sinai kórház gyűjtése alapján mutatjuk be, mit tudhatunk a máriatövis potenciális gyógyhatásairól.
Máriatövis alkohol okozta májkárosodásra
Gyakran ajánlják a máriatövist alkoholos májgyulladás (hepatitisz) és májzsugor (cirrózis) kezelésére. Több tanulmány is abba az irányba mutat, hogy a gyógynövény valóban javíthatja a májfunkciókat, egyben meghosszabbíthatja a májzsugorban vagy krónikus hepatitiszben szenvedők élettartamát. Fontos azonban hozzátenni, hogy e vizsgálatok jellemzően kis létszámú résztvevővel és változó terápiás protokoll szerint zajlottak, ezért egyelőre nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni belőlük.
Segíthet legyőzni a fertőző májgyulladást
Széles körben alkalmazzák a máriatövist a vírusos hepatitisz kezelésében is, különösen hepatitis C esetén. Egyes kutatások arról árulkodnak, hogy ez esetben is javíthatja a májfunkciókat, bár születtek ennek ellentmondó eredmények is. Egy 16 beteg bevonásával készült kísérlet mindenesetre azt mutatta, hogy a máriatövis számottevően képes volt csökkenteni a vírusok kópiaszámát, miközben a hagyományos gyógyszerkezelések (interferon, ribavarin) kudarcot vallottak az érintett pácienseknél. A 16 főből 7-nél alig két hét alatt a kimutathatósági szint alá csökkent a vírusok száma.
Gombamérgezésre is ellenszer lehet a máriatövis?
A népi gyógyászatban a gyilkos galóca ellen is bevetették a máriatövist. Állatkísérletek tanúsága alapján a növényből készült kivonat valóban alkalmas lehet a gomba toxikus hatásának ellensúlyozására, amennyiben a gombafogyasztást követő 10 percen belül alkalmazzák. De ha a beteg 24 órán belül megkapja a kivonatot, akkor is számottevően csökken a súlyos májkárosodás és a mérgezés végzetes kimenetelének kockázata.
Gátolja a rák terjedését a szervezetben
Korai laboratóriumi vizsgálatokból sejthető, hogy a szilimarin és a máriatövis egyéb aktív vegyületei rákellenes hatással bírhatnak. Az eredmények szerint látszólag gátolják a kóros ráksejtek reprodukcióját, lerövidítik azok élettartamát, egyben csökkentik a tumorok vérellátását. Különböző kutatások arra utalnak, hogy a szilimarin hasznos összetevő lehet fényvédőszerekben, csökkent a bőrrák veszélyét, vagy éppen arra, hogy a máriatövis jó kiegészítője lehet a kemoterápiás kezelésnek. Persze a felsorolt területek mindegyikén további tudományos kutatásokra lesz szükség, mielőtt megbizonyosodhatnánk a pozitív hatások létezéséről.
Általában véve elmondható, hogy a máriatövis megfelelő dózisban alkalmazva biztonságos. Ezzel együtt az arra érzékenyek körében többféle mellékhatással is járhat. Gyomorpanaszok mellett kiválthat hasmenést, hányingert és hányást, illetve magát a növényt megérintve bőrkiütések is jelentkezhetnek. A máriatövis használata nem javasolt terhesség és szoptatás idején. Emellett – a keresztallergia kockázata okán – kerülni kell akkor is, ha allergiásak vagyunk a parlagfűre, a krizantémra, a körömvirágra, a kamillára, a cickafarkfűre vagy a százszorszépre.
