A fehér fogak egészséget, ápoltságot tükröznek, megszépítik az emberek mosolyát, önbizalmat biztosítanak. Nem véletlen, hogy az elmúlt két évtizedben a fogfehérítés a leggyakoribb esztétikai fogászati beavatkozássá vált, de reklámok tucatjai kínálnak otthoni fehérítő szettet, krémet, zselét, matricát. De vajon melyik a hatékony? Fehéríttethet-e bárki? Vannak-e a kezelésnek mellékhatásai, illetve világosíthatóak-e a tömött, pótolt fogak? Az eligazodásban dr. Czinkóczky Béla szájsebész fogszakorvos, az elrontott és speciális esetek szakértője, a Magyar Fogorvosok Implantológiai Társaság elnökségi tagja segít.
A fogelszíneződések lokalizációjuk szerint lehetnek külső és belső elszíneződések. Előbbiek létrejöttében szerepet játszó tényező lehet a rossz szájhigiéné, az erős színanyagot tartalmazó ételek, italok (kávé, tea, vörösbor) gyakori fogyasztása, a dohányzás, illetve a magas klórhexidin tartalmú szájápoló szerek tartós használata. A belső elszíneződés korlátozódhat csak egy fogra, de lehet valamennyi fogat érintő is. Az elszíneződést kiváltó ok meghatározása döntő jelentőségű, ennek ismeretében történik az aktuális fogfehérítési eljárás kiválasztása, illetve bizonyos esetekben a fehérítés nem javasolt – mondja dr. Czinkóczky Béla.
További kizáró okként szerepel a fehérítés során használandó bármely anyaggal szemben fennálló allergia. De nem szabad fehérítést végezni, ha a fogban kezeletlen szuvasodás, vagy rossz széli záródású mély tömés van, illetve akkor is, ha a fogakon mikrorepedések találhatók.
A napjainkban elérhető számos fogfehérítő eljárás közös jellemzője, hogy a fogak elszíneződését okozó sötét festékmolekulákat kémiai úton bontják, ezáltal világosodik a fog színe. A fehérítés mindaddig teljesen ártalmatlan a fogszövetekre, amíg nagy festékmolekulák vannak benne. Túlkezelés esetén azonban már nem a festékmolekulák, hanem a zománc fehérjéi esnek szét, károsítva fog szerkezetét.
Melyik módszert válasszuk?
A fogfehérítő "iparnak" hazánkban három ága bontakozott ki: a professzionálisan alkalmazott rendelői fogfehérítés; a fogorvos által irányított otthoni módszerek; illetve a recept nélkül kapható szerekkel, orvosi ellenőrzést nélkülöző, önállóan alkalmazott fogfehérítési eljárások.
A fogorvosi rendelőben alkalmazott fogfehérítés orvosi felügyelet mellett történő biztonságos, gyors, hatékony eljárás, mely egy ülésben, egy óra alatt biztosít ragyogóbb fogszínt. Számos fajtája van. Közös vonásuk, hogy nagy koncentrációjú oxidálószert alkalmaznak, sőt ennek hatékonyságát általában fokozzák valamilyen speciális eszközzel. Az eljárások hatásmechanizmusában, kivitelezésében és árában tehát különbség van.
A fogorvos által irányított otthoni kezelés során a páciens a fehérítőanyagot egy, a fogaira pontosan illeszkedő sín segítségével helyezi fel. Ebbe a sínbe naponta 1-8 órára fogfehérítő gélt helyezve egy-két hét alatt kifehéríthetőek a fogak. Hatékonyság szempontjából hosszú távon nincs lényeges különbség a két eljárás között.
A recept nélkül kapható, otthoni fehérítésre ajánlott fogyasztói termékek széles skálája ismert: zselék, szájvizek, rágógumik, fogpaszták, matricák, tollak, ecsetelők vannak kereskedelmi forgalomban, melyek rendszeres használata esetén a gyártók fehérebb fogakkal kecsegtetik a vásárlót. Érdemes minden esetben tájékozódni az adott termék összetételéről, nehogy csalódás érje az embert. Ugyanakkor a kontrollálatlan fogfehérítés hosszú távú, biztonságos alkalmazása aggályosnak mondható, részben a túladagolás, részben a háttérben álló diagnosztizálatlan szájüregi betegségek miatt. A szakember szerint a fenti felsorolásból ki kell emelni a fogkrémeket: az általánosan használatos fogkrémek elsősorban a hatékony plakk eltávolítással, egyesek a fogkőképződés csökkentésével játszhatnak szerepet a "fehérítésben".
A fogfehérítés minden korlátozás nélkül alkalmazható olyan esetekben is, amikor fogbeültetésre kerül sor. Az ilyen beavatkozásoknál az időbeli tervezés a legfontosabb. A műtétet követő egy hétig érdemes a fogfehérítéssel várni, ezt követően azonban bármikor elvégezhető. Ha a végleges fogpótlás elkészítését 3 hónappal az implantáció után tervezzük, akkor az új fogszín eléréséhez érdemes ezt a három hónapos gyógyulási időt kihasználni.
Általánosságban elmondható, hogy a megfelelően végzett fehérítésnek káros hatása nincs, kísérleti és tapasztalati úton igazolt, hogy a fogfehérítés eredménye több évig megmarad. Tartóssága azonban erősen függ az életviteltől. Elszíneződést okozó termékek rendszeres fogyasztása lerövidíti a visszaszíneződési időt. Fontos tudni, hogy a fogfehérítő szerek csak a természetes foganyagot fehérítik ki, a fogpótlásokat, töméseket nem. Ezáltal fogfehérítés után szükségessé válhat a korábbi tömések cseréje. Leghelyesebb a végleges fogpótlásokat a fehérítés után néhány héttel elkészíttetni – tanácsolja dr. Czinkóczky, aki hozzátette azt is: a legfontosabb, hogy észben tartsuk, fogaink egészsége nem csupán esztétikai, hanem egészségügyi kérdés is!
