Ritkán gondolunk bele, de fogkefénken valójában meglehetősen változatos ökoszisztéma él. Mintha csak a sörték egy sűrű erdőt alkotnának, amelyet naponta kétszer átmenetileg elönt az árvíz, igazi mocsárvidékké és bőséges tápanyagforrássá varázsolva ezt az apró környezetet. Nem véletlen, hogy – mint azt a BBC írja – jelen pillanatban is, amikor e cikket olvasod, jó eséllyel mintegy 1-12 millió baktérium és gomba élősködik a fogkeféden, összesen több száz különböző faj képviseletében, és akkor még nem beszéltünk a vírusokról. A nedvesség, illetve a szánkból származó nyál, elhalt hámsejtek és ételmaradványok összessége lényegében mindent megad az említett mikroorganizmusok számára, amire csak szükségük lehet az életben maradáshoz és szaporodáshoz. Joggal merülhet fel tehát a kérdés, hogy vajon mit jelent mindez a fogkefe használójára nézve. Megbetegedhetünk a rendszeres fogmosás nyomán? És egyáltalán honnan kerülhetnek kórokok a fogkefénkre?
Még az új fogkefék sem sterilek
Mindenekelőtt érdemes ez utóbbi kérdést megvizsgálni. Marc-Kevin Zinn, a németországi Rajna–Waali Alkalmazott Tudományok Egyeteme mikrobiológusa a BBC-nek nyilatkozva elmondta: alapvetően három forrásból kerülhetnek mikroorganizmusok a fogkefékre: a felhasználók szájából, bőrfelületéről, valamint a környezetből, ahol az adott eszközt tároljuk. Ez azonban még nem minden! Sok esetben már akkor is megtalálhatók ugyanis mikrobák a sörték között, amikor még csak éppen kibontjuk a frissen vásárolt terméket. Legalábbis erre utalnak egy 2012-ben megjelent brazil tanulmány eredményei. A kutatók összesen 40 fogkefét vásároltak különböző gyártóktól brazíliai boltokban, és a minták felében már a csomag felbontásakor is ki lehetett mutatni számos baktériumfaj jelenlétét.
Zinn ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a használatban lévő fogkeféken található mikroorganizmusok zöme lényegében ártalmatlan. Többségük eleve a szájüregünkből származik, beleértve olyan fajokat, mint a Rothia dentocariosa, a Streptococcus mitis vagy az Actinomyces baktériumnemzetség tagjai. Ezek mind a szájüregi baktériumflóra természetes módon előforduló, jóindulatú képviselői. Mi több, a fogkefe fején megtapadva és elszaporodva még előnyös hatással is lehetnek egészségünkre azáltal, hogy kiszorítják onnan azokat a mikrobákat, amelyek potenciálisan fogszuvasodást idézhetnének elő a szájban elszaporodva.
Ezzel együtt a szakértő szerint előfordulhatnak valóban aggodalomra okot adó szennyeződések is a sörtéken. „A legfontosabbak ezek közül azok a Streptococcus és Staphylococcus fajok, amelyek fogszuvasodást okozhatnak” – magyarázza Vinicius Pedrazzi, a brazíliai Sao Pauló-i Egyetem fogorvostudományi professzora. Hozzáteszi továbbá, hogy bizonyos mikrobák fogágybetegséget is kiválthatnak, ha a fogkeféről a szájba kerülve elszaporodnak. Sőt, különböző kutatásokból ismert, hogy olyan baktériumok és gombák is tenyészhetnek a fogkeféken, amelyeknek úgymond semmi dolguk nem lenne ott: beleértve például a főként emésztőrendszeri fertőzések kapcsán ismert Escherichia coli és Pseudomonas aeruginosa baktériumokat, vagy éppen az Enterobacteriaceae család egyes tagjait. Szintén külön említést érdemes a Klebsiella pneumoniae, a kórházi fertőzések egyik gyakori felelőse, valamint a Candida gomba, a szájpenész kiváltója.
Ezek a mikroorganizmusok származhatnak akár a vízből, amellyel a fogkefénket öblítjük, a kezünkről, illetve megannyi további környezeti forrásból. E ponton pedig érdemes megemlíteni, hogy ez a tágabb értelemben vett környezet jellemzően a fürdőszobát jelenti, hiszen a legtöbben ott tároljuk fogápolási eszközeinket. Mint arra Zinn rámutat, mikrobiológiai szempontból a fürdőszoba egy meleg, páradús hely, amelynek légterét gyakran megtöltik aeroszolok: apró vízcseppek, amelyek rengeteg baktériumot és vírust szállíthatnak magukkal. Éppen ez az oka, hogy a fürdőszobában tartott fogkefék különösen fogékonyak lehetnek a szennyeződésekre. Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy sok fürdőszobában vécé is található, akkor kezd igazán gusztustalanná válni a történet.
Baktériumok a vécékagylóból
Gondoljunk csak bele: minden alkalommal, amikor dolgunk végeztével lehúzzuk a vécét, parányi vízcseppek sokasága kerül onnan a levegőbe, akár másfél méteres körben szétszóródva. A szétspriccelő aeroszol közvetítésével pedig baktériumok és vírusok sokasága terítheti be a helyiséget, még akár olyan kórokozók is, mint az influenza, a Covid-19-ért felelős koronavírus, vagy éppen a hányással-hasmenéssel járó fertőzést kiváltani képes norovírus. Ezek mindegyike megtapadhat a fogkefénken, ha azt viszonylag közel tartjuk a vécékagylóhoz, majd onnan a szánkba kerülhet a legközelebbi fogmosás alkalmával. Sőt, akár közvetlenül is belélegezhetjük a levegőbe jutó kórokozókat – összességében tehát aligha kell jobb érv ennél, hogy öblítés előtt mindig csukjuk le a vécé fedelét.
„Azért úgy gondolom, a legtöbb ember nem betegszik meg a fogkeféjétől” – árnyalja a képet Erica Hartmann, az amerikai Northwestern Egyetem környezeti mikrobiológiával foglalkozó kutatója. Hartman azt vizsgálja munkája során, hogy az egyes mikroorganizmusok hogyan tudnak túlélni valós környezetben. Eddigi tapasztalatai alapján pedig meg van győződve arról, hogy a vécéből származó aeroszol valójában nem jelent akkora veszélyt, mint amennyire félünk tőle. Kutatócsapatával egy korábbi kísérlet során összesen 34 – önkéntesek által beküldött – fogkefét elemeztek, és a kapott mintákban jóval kevesebb széklethez köthető baktériumot találtak, mint azt előzetesen várták volna. Ráadásul más kutatásokból az rajzolódik ki, hogy az említett kórokozók eleve nem élnek túl különösebben hosszú ideig a szabad levegőn.
Valamelyest más a helyzet a vírusok esetében. Az influenza- és a koronavírusok például több órán keresztül is fertőzőképesek maradhatnak a fogkeféken, míg az ajakherpesz vírusa két napig is aktív maradhat. Olyan helyeken, ahol sok ember használ közös fürdőszobát, például kollégiumokban, ez is egy potenciális utat kínálhat fertőzések terjedésére. Nem véletlen az az általános közegészségügyi tanács, hogy soha ne osztozzunk személyes higiéniai eszközeinken senkivel, de még arra is ügyeljünk, hogy fogkefénk ne érjen mások fogkeféjéhez, ha közös helyen tároljuk. Mindazonáltal Hartmann szerint kevésbé indokolt az aggodalom tartós együttélés esetén. Mint mondja, kutatások igazolják, hogy az együtt élő embereknél sokkal inkább hasonló a szájüregükben előforduló mikrobiom összetétele, mintha két idegent hasonlítanánk össze. Mindebben pedig szerinte sokkal inkább olyan közvetlen érintkezési formák játszhatnak szerepet, mint akár a csókolózás, szemben a közvetettebb terjedési útvonalakkal, így a fogkefék tárolás közbeni érintkezésével.
Miben rejlik a fogkefék valós veszélye?
Marc-Kevin Zinn is egyetért abban, hogy a fogkeféken megtelepedő kórokozók jelentette kockázat összességében csekély. Másfelől így sem elhanyagolható, különösen olyan betegeknél, akik immunrendszere valamilyen okból legyengült, és akik így fogékonyabbak a fertőzésekre. Annál is inkább, mert mind Zinn saját kutatásai, mind más, független kutatások egyaránt arra utalnak, hogy a sörték között antibiotikumrezisztens baktériumok is előfordulhatnak, még ha viszonylag kis mennyiségben is. Az ezek által okozott fertőzéseket sokkal nehezebb lehet kezelni, mivel képesek kibújni az ellenük alkalmazott gyógyszerek hatása alól. A boltokban kaphatók olyan fogkefék is, amelyek a gyártók ígéretei szerint vagy olyan anyagokból készültek, vagy olyan bevonattal rendelkeznek, amely révén antimikrobiális hatással bírnak, ezáltal nem tudnak rajtuk elszaporodni a baktériumok. A legtöbb ezzel kapcsolatos kutatás azonban azt mutatja, hogy igazából ezek a módszerek sem tudják érdemben csökkenteni a fogkeféken élő mikroorganizmusok számát, sőt, akár növelhetik a rezisztens fajok előfordulását.
Így érdemes tisztítani a fogkefét
A BBC cikke szerint a legjobb, amit tehetünk, ha fogmosás után hagyjuk az eszközt fejével felfelé letéve szobahőmérsékleten megszáradni. Számos vírus, beleértve az influenzát és a koronavírust is, kiszáradva egyszerűen lebomlik. Mindazonáltal egyes baktériumok, például a fogszuvasodásban jelentős szerepet játszó Streptococcus mutans, akár 8 órán keresztül is életképesek maradhatnak a sörték között megbújva. Ha viszont legalább 12 óra eltelik két fogmosás között, akkor kevésbé kell számolni az általuk okozott veszéllyel. Az Amerikai Fogászati Szövetség (ADA) javaslata szerint nem érdemes továbbá zárt helyen vagy a fogkefefejet tartóba zárva tárolni a fogkefét, mert ez szintén kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának.
A fogkefe tisztán tartásában közreműködhetnek akár a fogkrémek is, amelyek közül kaphatók antimikrobiális tulajdonsággal rendelkező készítmények, és amelyek így valamelyest lassíthatják a baktériumok szaporodását. Ugyancsak hasznos, ha használat után alaposan kiöblítjük a fogkefe sörtéit: ez sem fog minden szennyeződést maradéktalanul eltávolítani, de csökkenti a mikroorganizmusok számát. A még hatékonyabb sterilizálás érdekében célszerű lehet 1 százalék ecettartalmú vizes oldatba áztatni a kefe fejét, bár ez a módszer kellemetlen ízt eredményezhet a következő fogmosásnál. Hasonlóképpen hatékony megoldás, ha ecet helyett antiszeptikus hatású szájvizet használunk az oldat elkészítéséhez, és abba áztatjuk 5-10 percre a fogkefét. Pedrazzi azt javasolja, a fertőtlenítéshez keressünk olyan szájvizet, amelynek klórhexidin-tartalma legalább 0,12 százalékos, vagy amely legalább 0,05 százalékos cetilpiridinium-klorid-tartalommal bír.
Végezetül fontos, hogy kellő rendszerességgel cseréljük fogkefénket. A töredezett, hajlott sörtéken még könnyebben megtelepednek a nemkívánatos mikrobák. Éppen ezért a fogorvosok széles körben elterjedt tanácsát követve célszerű legalább negyedévente új fogkefét vásárolni, a régit pedig kidobni a szemétbe.
