Miből áll az anyatej?
A szoptatás és az anyatej elsődleges feladata, hogy képes legyen fedezni egy gyors ütemben fejlődő szervezet tápanyag- és energiaszükségletét. Az anyatej összetétele ennek megfelelően változik a baba életkorát és aktuális igényeit követve, de általánosságban elmondható, hogy bőségesen tartalmaz tejcukort, telítetlen zsírsavakat és fehérjéket, továbbá immunanyagokat, antioxidánsokat, aminosavakat, ásványi anyagokat és vitaminokat is.
Fontos azonban leszögezni, hogy az anyatej aszerint is változik, hogy az anya szervezete milyen alapanyagokból tud gazdálkodni. Értelemszerűen ezen a téren az elfogyasztott ételek és italok jelentik a legegyértelműbb forrást, de még a levegőből származó anyagok is eljuthatnak a vérkeringéssel a tejtermelő mirigyekig. Magyarul mondva, a belélegzett dohányfüst és egyéb vegyszerek gőze éppúgy megjelenhet a baba táplálékául szolgáló tejben, mint a gyógyszerek hatóanyagai, illetve olyan élénkítőszerek, mint a koffein.
Mindez elsőre talán félelmetesen hangzik, a valóság azonban valamivel árnyaltabb. Közismert persze, hogy ebben az időszakban az anyukáknak teljes mértékig kerülniük kell a dohányzást és az alkoholfogyasztást, a reggeli kávé áldásos hatásairól ugyanakkor nem kell feltétlenül lemondaniuk. A hangsúly ebben az esetben a mértékletességen van, habár egyes csecsemők, főként az újszülöttek különösen érzékenyek lehetnek a koffeinre . Ennek oka részben a vegyület koncentrációjának feleződésében keresendő, amely egy felnőtt szervezetében 4-5 óra alatt megy végbe, egy néhány napos babánál viszont akár 80-90 órát is igényelhet a folyamat. Amennyiben tehát a kismama mindennap kávézik, a koffein mennyisége felszaporodhat a kicsi szervezetében, ami semmiképpen sem kívánatos. Ahogy azonban fejlődnek a gyermekek, a koffeinnel is egyre könnyebben megbirkóznak: egy féléves baba anyagcseréje során például már csupán 2-3 órába telik az élénkítőszer feldolgozása.
Mennyi kávé fér bele naponta?
Jelentős tényező továbbá a koffein mennyisége is, amelynek átlagosan kevesebb mint egy százaléka jelenik meg az anyatejben, csúcsértékét pedig fogyasztás után 60-120 perccel éri el. A brit Országos Egészségügyi Szolgálat ( NHS ) és a nemzetközi La Leche Liga mindezek tükrében azt javasolja szoptató anyukák számára, hogy napi koffeinbevitelük ne haladja meg a 300 milligrammot, egyben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is ezt a limitet húzta meg ajánlásában a terhesség idejére. Fontos hangsúlyozni, hogy ez már a felső határ, amelyet ráadásul a baba életkora és egészségi állapota is lefelé módosíthat.
Amennyiben gyermekünkön a koffein hatására utaló tünetek jelentkeznek, érdemes egy-két hét szünetet tartanunk a kávézásban, közben figyelve a kicsi állapotára, hátha valóban innen erednek a panaszai. A gyanúra okot adó szimptómák között említhető, ha a baba szokatlanul ingerlékennyé, nyűgössé vagy éberré válik. Igen elterjedt emellett az a felvetés is, hogy az anya koffeinfogyasztása kihatással lehet a kisgyermek éjszakai alvására, ám ezt a tézist egy 2012-es brazíliai kutatás eredményei megcáfolták.
Összességében elmondható, hogy problémamentes esetekben nyugodtan fogyaszthatnak szoptató édesanyák is kávét, persze csak mértékkel. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy az eszpresszók és hosszú kávék mellett számos egyéb ital tartalmaz még jelentősebb mennyiségű koffeint, kezdve a teákkal a kólákon át a sport- és energiaitalokig. Bizonyos fájdalomcsillapítókban és testsúlycsökkentő gyógyszerekben ugyancsak megtalálható ez a vegyület, ahogy a kakaóalapú élelmiszerekben, csokoládékban is. Amikor tehát a maximális napi 300 milligrammról beszélünk, akkor minden forrást figyelembe kell vennünk a számításkor.
