Sokan gyógyítják magukat azzal, hogy stresszhelyzetben cukros és zsíros vigasztaló finomságokat esznek. Hosszú távon ez a szokás tompítja a szervezet stresszválaszát, amit a kortizol hormon szabályoz - állítják a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem kutatói.
A vizsgálat 59 változókor előtt álló nő részvételével készült, mely kimutatta, hogy a legtöbb stressznek kitett nőknek több hasi zsírjuk és alacsonyabb napi kortizol kiválasztásuk volt, valamint kevesebb hormont választott ki a szervezetük stressz hatására. Elissa Epel pszichológus munkatársaival kimutatta, hogy a vigasztaló ételek fogyasztása kétélű kard: nem csak a letompult stresszválasz-mechanizmushoz vezet, hanem nagyobb mennyiségű hasi zsír kialakulását is okozza.
Egy korábbi kutatásból az derült ki, hogy a patkányokban összefügg a stressz, a kortizol kiválasztása és a hasi zsír felgyülemlése. A krónikusan stresszes patkányok több kortizolt választanak ki, és jobban kívánják a zsíros, cukros ételeket. Egyre kövérebbé válnak, és a zsír hasi zsír formájában koncentrálódik. A zsír lerakódása után azonban a patkányok kortizolkiválasztása az akut stressz hatására tompul, és napi glükokortikoid kiválasztásuk is lecsökken. A kortizol kiválasztást szabályozó hipotalamusz-agyalapi mirigy-mellékvese (HPA) tengely deaktiválódik. A patkányok önmagukat gyógyítják: stressz-evésük tompítja a HPA aktivitását.
A Psychoneuroendocrinology szaklapban megjelent kutatásban az egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy ugyanez történik-e az emberekben is. Az eredmények azt mutatták, hogy a leginkább stresszes nők számoltak be a nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy többet esznek érzelmi zaklatottság hatására. Ezek a stresszes nők jelentősen több hasi zsírral is rendelkeztek azokhoz képest, akik nem tapasztaltak ilyen nagymértékű krónikus stresszt. A legmagasabb krónikus stressz-szinttel rendelkező nők esetében a több hasi zsír alacsonyabb napi kortizol kiválasztással állt összefüggésben, valamint alacsonyabb hormonkiválasztással akut stresszre reagálva. A kísérlet első alkalommal bizonyította a patkányokban is kimutatott krónikus stresszválasz-hálózat létezését emberekben.
