Csaknem húsz betegnél jelentkeztek az ételmérgezéses tünetei a napokban, akik közül 14 ember a zalaegerszegi kórházban szorult kezelésre. A megbetegedéseket valószínűleg egy étterem menüjének elfogyasztása okozta.
„A zalaegerszegi Piccolo étteremben történt, halmozott enterális tüneteket okozó, élelmiszer eredetű megbetegedéssel kapcsolatos teljes körű kivizsgálás még nem zárult le. A részleges vizsgálati eredmények alapján azonban megállapítható, hogy a megbetegedéseket nagy döggomba mérgezése okozta. A létesítménnyel szemben alkalmazható hatósági intézkedésekről a további vizsgálati eredmények függvényében dönt a kormányhivatal, melynek során eljárást indíthat, és élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabhat ki, 150.000 Ft-tól 2.250.000 Ft-ig terjedő mértékben" – írja a zaol.hu, a Zala Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatására hivatkozva.
„A döggomba ugyan valóban mérgező gomba, de általában csak gyomor-bélrendszeri tüneteket, hányingert, hányást, hasmenést tud okozni. – pontosít Dr. Zacher Gábor toxikológus - Előfordulhatnak azonban nagyon enyhe idegrendszeri tünetek, vagy izomrángások, esetleg keringési zavarok, elesettség, néha zavart öntudat, izomgörcs, de ezek nem számottevőek. Egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a mérgezés nem halálos. Ettől még persze veszíthet valaki olyan sok folyadékot a hányás, hasmenés során, amitől leromlott állapotba kerül, de alapvetően egy nagy döggomba által okozott mérgezésbe nem szoktak belehalni.”
Felmerül azonban a kérdés, hogy hogyan kerülhet egy éttermi levesbe az érintett mérgező gomba?
„Alapvetően a beszállító a kiindulási pont, hogy ki az, aki az étteremhez szállítja az alapanyagokat. Jó eséllyel az alapanyag beszállító juthatott a mérgező gombához, vélhetően csak a nem mérgező gombákhoz való belekeveredés során. – folytatja Dr. Zacher Gábor. Nyilvánvaló, hogy a döggombát nem termelik sehol, a természetben vadon nő. Valószínűleg ez belekeveredhetett a többi közé. Az étterem ebből a szempontból elvileg nem vétkes, de ezt majd az ÁNTSZ vizsgálata fogja kideríteni. Nyilván persze az is kérdés, hogy ezt az alapanyagot a beszállító hogyan szállította? Eleve pucoltan, felvágva, bezacskózva jött, vagy pedig ott kellett az étteremben elkészíteni? Vagyis az alapvető előkészületi munkálatok során megmosni, lehúzni a héját, felszeletelni. Ugyanis ez utóbbi esetben érezni lehetett volna rajta a döggomba jellegzetes szagát (nem véletlenül kapta ezt a nevet). De egy étterem, főleg ahol ilyen sok emberre főznek, előre elkészített, gyakorlatilag megpucolt, felszeletelt alapanyagokat használ.”
„A beszállítónak alapvetően egy minősített helynek szükséges lennie. Előfordult már korábban a mák esetében is, hogy olyan helyről szereztek be alapanyagot, ahonnan nem étkezési mákot kaptak. Ugyanis az étkezési mákban nem található olyan alkaloid, amelyik esetleg gondot okozhatna az emberi szervezetben, de a nem étkezésre szánt mákban, (amit akár otthon valaki termeszt, kvázi engedély nélkül) belekerülhet elméletileg olyan hatóanyag, amely kárt okozhat. Egy másik példa, amikor csattanó maszlag került bele a levesbe egy budapesti étteremben. Ezután 20-30 ember kórházba került, atropinos hallucinációs (idegrendszeri) tünetekkel" - mondta el a szakember.
Zacher úgy gondolja, hogyha itt a szabályoknak megfelelően jár el az adott étterem és a beszállító, akkor ennek a valószínűsége gyakorlatilag nulla. "Biztos, hogy kell lenni ilyen esetekben valamiféle olyan szabálysértésnek, amely azt feltételezi, hogy a beszerzési forrás nem volt megfelelő, ellenben valószínűleg olcsóbb volt. Jellemzően ezeknek az eseteknek rendkívül kicsi a valószínűsége, ennek ellenére 2-3 évente előfordulnak" - emelte ki.
