Bosszantó, mikor a pirítóban hagyott kenyérre már csak az egész házban terjengő, égett szag hívja fel a figyelmet. A megégett részeket nem csak a kellemetlen, keserű íze miatt kaparják le a legtöbben, hanem mert a köztudatban úgy él: rákot okozhat. Valóban veszélyes az elszenesedett részek elfogyasztása? Az Index utánajárt!
Krumpli, kávé és a kenyért a fő veszélyforrás
A megégett kenyér veszélyét az akrilamid nevű szerves vegyület jelenti, amely akkor alakul ki, amikor szénhidrát-tartalmú ételt sokáig magas hőfoknak teszünk ki. Mesterségesen is előállítják, többek között festékek, műanyagok és ragasztók alapanyagául szolgál, a szervezetben felhalmozódva azonban komoly veszélyt jelent. Csupán 2002-ben jöttek rá, hogy bizonyos ételek odaégetésével - pontosabban a szénhidráttartalmú ételek tartós, 120-150 fokot meghaladó túlhevítésével - ez a szervezetünkbe is bejuthat. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság állatkísérletekkel bizonyította, hogy az akrilamid génmutációkat és tumorokat okoz. Az egyik fő anyagcseretermék a glicidamid, valószínűleg ez a vegyület okozta a kísérleti egerekben megfigyelt elváltozásokért.
A felnőtteknél a krumpli, kávé, csipszek, kekszek és kenyerek, a gyerekeknél a sült krumpli a legnagyobb beviteli forrás. Teljesen eltüntetni ezekből az ételekből - például a magas hőfokon sütött kenyérből - nem lehet, de védekezhetünk ellene úgy, hogy nem hagyjuk túlzottan megpirulni az élelmiszert, például a krumplit sem sütjük tovább az aranybarnánál.
