Az emésztőrendszer felépítése és működése övön alul

A felvett táplálék a szájüregen, nyelőcsövön és gyomron keresztül a vékonybélbe, majd a vastagbélbe kerül. Előzőekben már szó esett a gyomor feletti (övön felüli) folyamatokról, most viszont a gyomor alatti területekről írunk.

Vékonybél

A vékonybél a gyomorbél-rendszer leghosszabb szakasza. A gyomor - duodenum (patkóbél) átmenettől a vastagbél kezdeti szakaszáig, a coecumig (vakbél) terjed a hossza. Három szakaszát különíthetjük el, a duodenumot, a jejunumot (éhbél) és az ileumot (csípőbél). A vékonybél-nyálkahártyán számos kitüremkedés, bélboholy figyelhető meg, melyeknek a funkciója a felszívó-felület megsokszorozása. A vékonybélben történik a tápanyagok legnagyobb részének emésztése és felszívódása. A bélben a véráram felé történő tápanyagok haladását felszívódásnak nevezzük. A duodenumba nyílik a hasnyálmirigy kivezetőcsöve és ide ömlik az epe is.

A vékonybélben a béltartalom a nyálkahártya szekrétumával, a hasnyálmirigynedvvel és az epével keveredik. A hasnyálmirigynedvben mind a fehérje, mind szénhidrát, mind zsír és nukleinsav bontó enzimek megtalálhatók. Itt történik a fehérjék aminosavakra, illetve kisebb peptidekre való bontása a fehérjebontó-enzimek által (pl. tripszin). A szénhidrátbontó enzimek (amiláz) a keményítőt és a glikogént bontják le kisebb egységekre, először diszacharidokra ("kettős cukrok"), majd monoszacharidokra, mint pl. a glükóz. Zsírbontás is történik, glicerin és zsírsavak keletkeznek (pl. lipáz által). A víz passzív transzport folyamattal (nem energiaigényes) jut át a bélbolyhok sejthártyáján, míg a különböző ionok és a tápanyagokat felépítő építőegységek pedig aktív transzporttal (energiaigényes). Az egyszerű cukrok és az aminosavak a vérkeringésbe jutnak, míg a zsírok nagy része a nyirokerekbe kerül.

A vékonybél mozgása keveri és továbbítja a béltartalmat a vastagbél felé. A vékonybél mirigyei által termelt nedv segíti a táplálékok felszívódását, valamint védi a patkóbelet a gyomorsav károsító hatásától. Számos hormon, valamint idegrendszeri hatás fokozza a bélnedv elválasztást.

Vastagbél (Intestinum crassum)

A vastagbél az ileumtól a végbélnyílásig (anus) terjed. Különböző szakaszokat különíthetünk el rajta, így az ileum után következő és vakon végződő vakbelet (coecum), a hasüreg jobb oldalán elhelyezkedő felszálló vastagbélszakaszt (colon ascendens), a hasüreg felső részén futó haránt vastagbelet (colon transversum), a hasüreg bal oldalán lévő leszálló vastagbelet(colon descendens), valamint a szigmabelet (colon sigmoideum) és a végbelet (rectum). A vakbél végén nyílik a féregnyúlvány (appendix vermiformis), melynek gyakori gyulladásos megbetegedése révén van klinikai jelentősége ("vakbélgyulladás" = appendicitis) A vastagbél fő feladata a víz, a különböző ionok és ásványi anyagok felszívása.

A vastagbél átmérője, ahogyan a neve is mutatja, nagyobb, mint a vékonybélé. A vastagbél nyálkahártyáján nincsenek bolyhok, viszont nagyobb kitüremkedések vannak rajta. A vékony és a vastagbél az ún. ileocoecalis billentyűn keresztül találkozik egymással. Amennyiben a vékonybélben nagyobb a nyomás, akkor a billentyű kinyílik, ezáltal a béltartalom át tud haladni a vastagbélbe. Normális körülmények között a billentyű zárt, perisztaltikus hullám érkezésekor azonban kinyílik. A vastagbél kontrakciói összekeverik a béltartalmat, fokozzák a felszívódást.

A vastagbélmirigyek is termelnek bélnedvet, ebben is idegi és hormonális tényezők játszanak szerepet. A vastagbélben emésztőenzimek nem választódnak ki, hiszen itt emésztés már nem, csak felszívódás történik. A vastagbél nyálkahártya felszívó kapacitása rendkívül nagy. Ez teszi lehetővé gyógyszerek végbélen keresztül történő alkalmazását (kúpok).

A bélflóra

A vastagbélben nagy mennyiségű baktérium él szimbiózisban a szervezettel. A széklettel nagy mennyiségű baktérium is ürül. Születéskor a vastagbél még steril, baktériumokat nem tartalmaz, de a bélflóra a táplálkozás megindulásával, korai életkorban kialakul. A baktériumok sok táplálékkal bekerülő fontos anyagot felhasználnak, azonban fontos megemlíteni, hogy egyes vitaminokat szintetizálnak. A széklet barna színét az epefestékekből a bélbaktériumok hatására keletkező pigmentek adják. A bélgázokat is részben a baktériumok termelik. A széklet savas vegyhatásáért a szénhidrátokból baktériumok hatására felszabaduló szerves savak felelősek.

Az immunrendszer súlyos károsodásakor a bélbaktériumok elárasztják a szervezetet, súlyos fertőzést, akár halált is okozhatnak.

A különböző gyulladásos betegségek esetén széles körben alkalmazott antibiotikumok károsítják a normál bélflórát, ezáltal emésztési zavarokat, gyakran hasmenést váltanak ki. Növényi eredetű táplálékok, rostos anyagok az emberi bélrendszerben nem bomlanak le, ezért nem szívódnak fel, így változatlan állapotban ürülnek a széklettel. A rostdús táplálékok fogyasztását azért javasolják, mert megnövelik a béltartalom mennyiségét, ezáltal fokozzák a belek perisztaltikáját. Számos hashajtó ezen az elven működik.

Mi történik a végbélben?

A széklet szervetlen anyagokat, emésztetlen növényi rostokat, baktériumokat és vizet tartalmaz. A széklet jelenléte a végbélben az izomzat reflexes összehúzódását és székelési ingert vált ki. A végbél feszülésekor a záróizomzat elernyed. A végbélben a nyomás emelkedésekor megjelenik a székelési inger, amely egy bizonyos mértékig visszatartható, azonban a nyomás növekedése reflexes székletürítést eredményez. Mielőtt a nyomás eléri ezt az értéket, akaratlagosan is kiváltható a székelés a hasfali izmok összehúzásával.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +34 °C
Minimum: +22 °C

Általában sok napsütés várható, azonban - főként az ország keleti felén, kétharmadán - a déli, délutáni órákban erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés. Ezeken a tájakon egyre több helyen alakulnak ki záporok, zivatarok, melyeket felhőszakadás, erős, viharos széllökés és esetleg jégeső is kísérhet. A Dunántúl nyugati felén nem valószínű csapadék, legfeljebb az Alpokaljára sodródhat be egy-egy csapadékgóc. Az északi, északkeleti szél főként a Dunántúlon és északkeleten lesz élénk, néhol erős. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 30 és 37 fok között várható, de az Alföld délkeleti felében pár fokkal továbbra is melegebb lesz az idő, előfordulhatnak 40 fok körüli értékek is. Késő estére 20 és 31 fok közé hűl le a levegő. Az északi országrészen vonul át a hidegfront, ott változékonyabban alakul az időjárás, délen viszont marad a hőség.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra