Mint a mentális egészség és a függőség kapcsolatának legtöbb esetében, itt sem lehet egyértelmű következtetéseket levonni - olvasható az Amerikai Szív Társaság oldalán . A rendellenes szorongások közé tartozik (mely az Egyesült Államok leggyakoribb pszichológiai problémája, a felnőtt lakosság 15-19 százaléka érintett) a fóbia, a pánikroham, a szociális helyzetektől való intenzív félelem és a krónikus aggodalom.
Amerikai adatokból az is kiderült, hogy a súlyosan szorongók 45 százaléka, az enyhe mértékű szorongással küzdőknek pedig a 30 százaléka dohányzik. Ez az arány az alig vagy egyáltalán nem szorongóknál mindössze a 18 százalék.
Egy másik kutatás is magasabb arányban mutatott ki szorongókat a dohányosok közt, mint általában a lakosság körében. Azonban a Current Psychiatry Reports című folyóiratban tavaly megjelent tanulmány szerint annak ellenére, hogy erős összefüggés van a dohányzás és a szorongás között, figyelemre méltó eltérések vannak a szorongásnak a dohányzásra való rászokásban, a dohányzás erősségében és a leszokás sikerességében betöltött szerepében.
Ördögi kör
Lorra Garey, a Hustoni Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint az alkoholfüggőség és a szerhasználat elhomályosítja a dohányzás és a szorongás közti összefüggés feltárását. A másik nehezítő körülmény, hogy a dohányzás és a szorongás között kétirányú kapcsolat van. "Ez egy önmagát gerjesztő folyamat. A szorongást enyhítik a dohányzással, majd ezek az emberek nikotinfüggővé válnak, ami akut elvonási tüneteket okoz, és emiatt megint szorongani kezdenek" - mondta Garey, majd hozzátette: "Ezek a tényezők annyira összefüggenek, hogy rendkívül nehéz szétválasztani a folyamat elemeit. Nem tehetünk mást, mint hogy sokkal részletesebben tanulmányozzuk a folyamat különböző tényezőinek időbeli előrehaladását, mert csak így érthetjük meg a teljes összefüggést."
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Brian Hitsman, a Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Kar docense úgy vélekedik: az egy másik probléma, hogy a dohányosok jellemzően tévesen azt hiszik, hogy egy cigaretta elszívása enyhíti a szorongásukat. "Az van a fejükben, hogy a dohányzással hatékonyan lehet kontrollálni a rossz érzelmi állapotot, ám valójában a dohányzáskor csak azért érzik jobban magukat, mert csökkentik a nikotinéhségüket" - magyarázta a kutató. "A dohányzás valójában emeli a szívritmust, és olyan reakciókat vált ki a szervezetből, amelyek ellentétesek a relaxációval."
Így teszi tönkre a keringési rendszert
Valójában a dohányzás pusztítást indít el az egész keringési rendszerben: olyan kémiai anyagokat bocsájt ki, amelyek rongálják az artériákat és akadályozzák bennük a vérkeringést, és ez szívinfarktust vagy stroke-ot okozhat. Azt nehéz kimutatni, hogy a koronavírus-járvány növeli-e a dohányosok és a szorongók számát, de Lorra Garey szerint emelkedik a számuk. "Számos tényező miatt nőhet a szorongás mértéke, ilyenek például a pénzügyi problémák vagy a gyermekneveléssel járó nehézségek. Mindemellett gondolnunk kell a nagyon erős dohányosokra és a visszaszokókra is" - mondta a kutató.
A dohányzásról való leszokás mindenkinek nagyon nehéz, leginkább a nikotin miatt, ez ugyanis egy nagyon addiktív szer, az Egyesült Államok Közegészségügyi Szolgálatának főorvosa régebben a heroinhoz hasonlította a nikotin addiktív hatását. A világjárvány idején egyébként a nikotinfüggők még nehezebben kérnek jelentkeznek be orvosukhoz, hogy a leszokással kapcsolatban segítséget kérjenek tőle.
Fontos azonban tudni, hogy a leszokást számos módszer segítheti. A rendszeres testmozgás, a leszokást megkönnyítő gyógyszer, a nikotint helyettesítő termékek, például a rágógumi, a tapasz vagy pasztilla segít leküzdeni a sóvárgást, ami a nikotinmegvonás gyakori tünete. A szakértőknek fel kell hívni a figyelmet a dohányzásról való leszokásban segítséget nyújtó telefonszámra és weboldalra is, ez Magyarországon a 06-80-200-493 és a https://leteszemacigit.hu/ . A szorongással küzdő dohányosoknak leginkább a rendszeres testmozgás, a relaxálás és a rekeszizmot megmozgató hasi légzés segít.
Legjobban: