Így gyilkolja a szívet a stressz

Egy-egy váratlan trauma, vagy akár az állandósult rohanó, leterhelt életmód is okozhat stresszt, és a következménye mindkettőnek drámai lehet. Még veszélyesebb a köztudatban nem is igazán ismert gyermekkori stressz, mivel növeli a szív- és érrendszeri betegség vagy szívinfarktus kockázatát.

Hirtelen vagy állandó?

Egy kutatás szerint a mindennapos stresszben élő emberek 50 százalékkal nagyobb eséllyel betegszenek meg valamilyen szívkoszorúér probléma miatt. Ezek pedig a fokozódó stresszel karöltve már könnyen infarktushoz vezetnek.

A tartós, gyerekkorban induló és esetleg felnőttkorig kitartó stressz növeli a későbbi szív- és érrendszeri, valamint azanyagcsere-betegségekkockázatát. Ezt állapították meg brit tudósok több mint 6700 ember adatait elemezve. A kutatás ráirányította a figyelmet a gyerekkori stressz komoly veszélyére, arra, hogy egy ember 45 éves korára nagy eséllyel betegedhet meg szív- és érrendszeri, valamint cukorbetegségben a tartós idegességgel járó életmódja miatt.

Az állandó stressz megbetegít - fékezzünk!

"Az állandó feszültség még a gyerekkori elhízásnál is komolyabb kockázati tényezőnek bizonyult. Figyelemkeltő az InterHeart angliai kutatás megállapítása, amely szerint az 52 országban végzett vizsgálatuk adatai azt jelzik, hogy a munkahelyi állandó stressz-hatásnak kitett dolgozók infarktuskockázata kétszerese az átlagos körülmények között dolgozókéhoz képest.

Az ember 45 éves korára nagy eséllyel betegedhet meg szív- és érrendszeri, valamint cukorbetegségben a tartós idegességgel járó életmódja miatt.
Az ember 45 éves korára nagy eséllyel betegedhet meg szív- és érrendszeri, valamint cukorbetegségben a tartós idegességgel járó életmódja miatt. Fotó: 123rf

A stressz gyakran vezet magas vérnyomás, elhízás, kezelést igénylő vérzsírszint, kezdődő vagy már kialakult cukorbetegség együttes előfordulásához, illetve ezen betegségek gyakran járnak "kart karba" öltve - mondja dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.

A feszültséggel teli életmód egyértelmű rizikófaktora az infarktus kialakulásának, de a hirtelen erősödő stresszhelyzet akár szívhalálhoz is vezethet. Ilyen helyzetben mondják például azt, hogy valakinek megszakadt a szíve.

Van olyan veleszületett szívritmus zavarra hajlamosító tényező, ahol ritmuszavar akkor lép föl, amikor valami óriási stressz éri az illetőt. Szerencsére ez relatíve ritka kórkép, de ha netán a családban valakinél ilyen tragédia bekövetkezett közeli hozzátartozóként - például a testvérnél - akkor mindenképp forduljon kardiológushoz. Bizonyos akut stressz szituációkban szívinfarktusnak megfelelő akut kórkép alakulhat ki a szív- és az azt ellátó koszorúerek görcse következtében, szívelhalást jelző enzim emelkedéssel, ugyanakkor az illetőnek nincs koszorúér betegsége" - folytatja a szakember.

Megnő a szívbetegségek és konkrétan a szívinfarktus kockázata is!

De nemcsak a túl sok munka vagy a hajszolt életvitel okozhat stresszt, hasonló megterhelést jelentenek a betegségek, például a szervezetben lévő gyulladások is. Stressz hatására ugyanis az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéséhez szükséges erőforrásait, ugyanakkor azimmunrendszergyengülni kezd. Ha ez tartóssá válik, a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, megjelenhetnek a fáradtság és az ingerlékenység jelei, és komoly egészségügyi kockázatai lehetnek. A kortizolhiány ráadásul hatással lehet az egész hormonrendszerre, progeszteronhiányhoz,pajzsmirigyalulműködéshez is vezet.

Ha azonban nincs szervi ok, nincs szükség a kortizol hormon gyógyszeres pótlására, sokkal inkább az életmódváltás az, ami megoldást jelenthet. Első lépésként csökkenteni kell a stressz, mozgással, relaxációval, több pihenéssel, egészségesebb étkezéssel vagy gyulladás esetén a probléma megszüntetésével. Fontos, hogy megszabaduljunk a túlsúlytól, leszokjunk a dohányzásról és mérsékeljük az alkoholfogyasztást.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28, +35 °C
Minimum: +14, +20 °C

Meleg, kánikulai nap vár ránk, amit elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon enyhít zápor, zivatar. Élénk délies szél mellett 30 fok feletti melegre készülhetünk, az Alföldön 35 fok is lehet. Szombaton nem érkezik front. A hőség és a fülledtség is terhelést jelent a szervezetre. Többen fejfájást, migrént tapasztalhatnak, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakulhat. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. Egyre gyakoribbak lehetnek az alvászavarok. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)