A koronavírus-járvány egyik legnagyobb nyertese – ami csak első hallásra lehet meglepő – a zene. Mostanra valószínűleg sokkal több ember agyának hátsó részébe fészkelték be magukat tartósan a melódiák, mint a pandémia előtt. Eközben egy csomó dolgot elfelejtünk. Miért éppen a zene ilyen "ragadós"?
A bankjegyeken megtapadó és továbbadható kórokozók, például a SARS-CoV-2 vírus miatt akkorára nőtt a félelem, hogy volt, ahol korlátozták a készpénzes fizetéseket. Azt biztosra vehetjük, hogy pénzszámolás közben nem jó a régi módszerrel az ujjunkat nyalogatni. De kell-e egyébként félni?
A COVID-19 tartós lefolyású változatáról, a hosszú COVID-ról több kutatást is ismertettek április végén, a Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Európai Kongresszusán, Lisszabonban. Néhány titokról is sikerült fellebbenteni a fátylat.
A tudomány olykor úgy ér el komoly haladást, hogy a tudósok gondolatait rabságba ejti egy hamis elképzelés. Ezáltal pedig átlépnek kérdéseken, aztán hirtelen egy másik probléma helyes megoldásánál találják magukat. Az influenza kórokozójával kapcsolatban például évtizedekig tartotta magát egy tévedés.
Nehéz rávenni az egészségügyi szakembereket, hogy vegyék komolyan a COVID-19 miatt koncentrációs és memóriaproblémákkal küzdő betegek tüneteit - derült ki egy nemrégiben zárult vizsgálatból. Pedig a kutatók szerint súlyos veszélyt jelezhetnek a kognitív zavarok: például az agy zsugorodását.
Miközben az ukrajnai segélyezésre rekordközeli összegeket fordítanak, a nemzetközi humanitárius ügyek bennfentesei attól tartanak, hogy a forrásokat elvonják olyan válságoktól (Afganisztántól Jemenig), amelyek kevesebb figyelmet kapnak és egyébként is erősen alulfinanszírozottak. Ebből pedig baj lehet.