Nem bízunk abban, aki kicsinyes. És igazunk van!

Aki fukarkodik a pénzével, kevésbé számíthat arra, hogy megbíznak benne embertársai. Kiderült: ezt joggal teszik a többiek, ugyanis aki fukar, az inkább hazudik erről, és végül tényleg megbízhatatlannak bizonyul.

Az Oxfordi Egyetem szociológusai aligha hallgatják Nagy Ferót, és nem valószínű, hogy az "Aki hazudik, az csal, aki hazudik, az lop" refrént dúdolnák a tudományos laboratóriumokban. Mégis, ezt a nem túlzottan új keletű "bölcsességet" most mintha kísérletileg is alátámasztani látszanának az eredményeik.
A kísérletükben részt vevők interaktív játékok sorát játszották egymással. Dönteniük kellett arról, hogy kiben bíznak meg, méghozzá arra az információra alapozva, amit a megelőző játékokban szerezhettek a másik játékos bőkezűségéről, nagyvonalúságáról, egészen pontosan: adakozó hajlamáról.

A kísérlet kiderítette, hogy aki fösvénykedik, kevésbé számíthat arra, hogy megbíznak benne a többiek. És valóban: megbízhatatlannak is bizonyultak. Az oxfordi kutatók - akik az olaszországi Európai Egyetemmel működtek együtt - eredményeiket a PLOS One tudományos folyóiratban tették közzé.

A kísérlet során - amelyet a Medical Xpress idéz - 265 oxfordi diák viselkedését figyelték meg. Először a résztvevőknek az úgynevezett diktátor játékot kellett játszaniuk. (Ilyenkor az egyik fél teljesen kiszolgáltatott a másiknak: az a kérdés, hogy ebben a helyzetben ki mennyire él vissza a hatalmával.)

Az oxfordiak a diktátor játékban tehát párokba rendezték a résztvevőket, és minden párból az egyik személynek 8 fontot adtak. A játékosok választhattak: a "zsugori" változatnak megfelelően 1 fontot adnak a párjuknak vagy a bőkezű, "adakozó" verziót, a 3,50 fontot szánják neki.

Nem bízunk abban, aki kicsinyes (Fotó: Europress)

Nem bízunk abban, aki kicsinyes
(Fotó: Europress)

A második fokozat ezután következett: ekkor "bizalomjátékot" kellett játszaniuk. Ekkor megint párokba rendezték őket, de más-más társsal. Ekkor az egyik játékosnak döntenie kellett: megtartja-e a pénzt vagy továbbadja partnerének. Ha továbbküldi, akkor a pénz megsokszorozódik, de ekkor a partnerük dönthet arról, hogy egy nagyobb részt visszaad-e nekik vagy egyszerűen zsebre teszi a pénzt.

Az első játékos azonban döntése előtt információt kapott arról, hogy partnere mit csinált a diktátor játékban. A játékosok elmondhatták őszintén, hogy mit tettek, illetve hallgathattak, de harmadik opcióként hazudhattak is az előző fordulóbeli cselekedeteikről.

Mint kiderült, a résztvevők 65 százaléka a "bizalomjátékban" annak küldött pénzt, aki bőkezűnek tűnt a korábbi játékban. Csak 29 százalékuk adott pénzt annak, aki zsugorinak bizonyult korábban, vagy hallgatott az előző fordulóról.

A kutatók egyes játékosokat informáltak a bizalomjáték szabályairól, másokat viszont "sötétben hagytak tapogatózni". Ez abban segítette a kutatókat, hogy megítéljék: a játékosok esetleg stratégia alapján döntöttek-e úgy, hogy bőkezűek lesznek az első fordulóban.

A kutatók tehát azt akarták megtudni, hogy mennyire játszik szerepet a bőkezűség-fukarság dimenzió a bizalomról való döntésben, ha minden más tényezőt kikapcsolunk. És érdekes módon egy még fontosabb dologra is rájöttek: a fukar kísérleti alanyok valóban megbízhatatlannak bizonyultak, hiszen a "bizalomjáték" során 60 százalékuk hazudott arról, hogy mit az előző fordulóban, azaz öt zsugori közül három azt hazudta, hogy nagylelkű volt, amint erre lehetősége adódott.

Dr. Wojtek Przepiorka, az Oxfordi Egyetem szociológiai tanszékének munkatársa szerint a bőkezű cselekedetek természetes módon társulhatnak mások szemében a megbízhatóság jeleivel. A nagyvonalúság tényleg hatékony módja lehet a megbízhatóság tesztelésének, ám erre például a jótékonysági bálok nem alkalmasak. Itt ugyanis a jótékonykodás inkább egy stratégiai gesztus, ahol nyíltan fejezik ki a résztvevők a "bőkezűséget". Ez azonban semmit nem mond a tényleges karakterükről. Éppen ezért inkább a spontán nagyvonalúság gesztusait kell megfigyelnünk, a kisebb gesztusokat, amelyek a megbízhatóságot jobban jelzik.

Diego Gambetta oxfordi professzor szerint a kutatások kimutatták, hogy aki zsugori volt, az inkább hazudott erről, aki pedig hazudott, az végül tényleg megbízhatatlannak bizonyult. Mintha szorosan kapcsolódott volna e három tulajdonság egymáshoz, erősítette volna egyik a másikat. Vagyis a csalás és a zsugoriság között végül is kimutatható volt az összefüggés. Mindezek után nem véletlen, hogy az emberek a zsugoriságot és a megbízhatatlanságot sokszor összekapcsolják magukban.

Ugyanakkor a kísérlet egy másik tanulsággal is járt: akik stratégiai gondolkodással mutattak nagyvonalúságot, azok másokban is azt látták, hogy ők is hasonló célból járnak el bőkezűen.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaArcfiatalítás

40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaA kollagén és a hyaluronsav természetesen is jelen van a szervezetünkben, ám az idő múlásával egyenes arányosan csökken a mennyisége. És mindez látható is lesz előbb vagy utóbb: megereszkedik, vízhiányossá és ráncossá válik a bőr.

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+29, +34 °C
Minimum:
+16, +21 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt változóan fátyolfelhős lesz az ég, csapadékra ekkor még nincs kilátás.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag