Kiemelkedően magas, 34 százalék azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy az árak emelkedése az elmúlt egy évben meghaladta a 30 százalékot, holott hivatalosan az általános inflációs érték júliusban „csak” 13,7 százalékos volt – írja a Publicus Intézet augusztus végi felmérésének eredményeire hivatkozva a Népszava.
Meglepő, hogy a legkevesebb pénzből élőknél is rosszabbnak látják az inflációs helyzetet a 200-300 ezer forint közötti nettó havi jövedelemmel bírók: 42 százalékuk érzékelt 30 százaléknál magasabb pénzromlást. Vélhetően ők azok, akik a megszokott, kiváló minőségű élelmiszereiket gyengébb minőségűekre kénytelenek lecserélni.
Súlyos gondot okoz az áremelkedés
Folyamatosan emelkedik egyébként azok aránya, akiknek súlyos gondot okoz a háztartásban az árak emelkedése: márciusban 34, augusztusban már a megkérdezettek 39 százaléka felelte ezt a Publicusnak. Itt már erősen kiütköznek a jövedelmi szintek közti különbségek: míg a 200-300 ezer forint közötti bevétellel rendelkezőknek csak alig a negyede, addig a 200 ezer forintnál kevesebb pénzből élők majdnem 60 százaléka számolt be súlyos nehézségekről.
A felmérés azt is megmutatta, hogy a rezsidíjak átalakítása az első pillanatban nagy riadalmat okozott a háztartásoknak, de az újabb és újabb részletek megjelenése augusztus végére kicsivel oldotta a félelmeket. Júliusban még a megkérdezettek 56 százaléka gondolta, hogy háztartása fogyasztása meghaladja a támogatott mértéket, augusztus végére viszont 43 százalékra csökkent ez az arány.
A túlfogyasztók majdnem fele saját becslés alapján legfeljebb 20 százalékkal lépi túl a kedvezményes határt. A gáznál a válaszadók ötöde, villanynál a 14 százaléka több mint 50 százalékkal használ többet. Ezekkel az adatokkal magyarázható, hogy most az átlagnál többet fogyasztó válaszadók 67 százaléka úgy véli, kis nehézségek árán ki tudja majd fizetni a magasabb rezsiszámlákat, és csak 27 százalékuk tart attól, hogy ez komoly nehézséget jelent számára.
Bár a kormány egyre gyakrabban beszél a recesszióról, amely rengeteg munkahely megszűnésével járhat együtt, a megkérdezettek majdnem fele most még azt felelte a Publicus kérdésére, hogy munkaerőhiány van a munkahelyén. Elbocsájtásokra a dolgozók háromnegyede nem számít, de a fővárosiak pesszimistábbak.
