A gyermekvállalási kedv növelése és a családok támogatása az utóbbi évek magyar politikájának központi eleme. A pénzügyi mérleget megtekintve az állam valóban elkötelezett a születésszám növelésében: a GDP 1,6 százalékát fordítjuk közvetlenül erre a területre, de az adókedvezményeket és egyéb juttatásokat is ideszámítva a családtámogatások összege 4,6 százalék, ami nemzetközi szinten is kimagasló érték. A KSH Népesedéstudományi Intézetének Demográfiai Portréja azonban azt mutatja: a születésszámok nem nőnek érdemben, pláne nem abban a társadalmi rétegben, amelyiket az állam kiemelten támogat - írja az Index .
A legszegényebb régióban születik a legtöbb gyermek
A születések száma lényegében stagnál 2014 óta, tavalyi adatok szerint 91 577 gyerek született Magyarországon. Pedig a teljes termékenységi arányszám (ennyi gyereket szülne egy nő élete folyamán, ha az adott évi adatok állandósulnának) nagyot ugrott néhány év alatt: a 2011-es 1,24-ről 1,49-re emelkedett 2016-ra. A javulás azért nem érezhető mégsem a születésszámban, mert a Ratkó-unokák öregedésével folyamatosan (és viszonylag hirtelen) csökken a szülőkorú nők száma. Számottevő bevándorlás nincsen, a kivándorlók száma viszont a 2013-as évtől kezdve megemelkedett.
Hogy a népességfogyás minden egyéb tényezőt nem számítva megálljon, a termékenységi arányszámot 2,1-re kellene emelni, ami a tanulmány szerint nem reális célkitűzés. Nemcsak nálunk, de az EU legtöbb országában sem: az uniós ráta 1,6 körül van, a 2-es értéket még a leggazdagabb és legtermékenyebb nemzetek sem tudják átlépni.
Általánosságban az látszik, hogy gyerekszám szerint megoszlik a családszerkezet Magyarországon: nő az egygyermekesek és gyermektelenek aránya, a kétgyerekes családmodell egy kicsit kezd kimenni a divatból, a nagycsaládos modell népszerűsége pedig stabil maradt. Az adatok szerint egyre többen vannak a gyermektelenek, az ezredforduló óta 8-ról 16 százalékra nőtt az arányuk. Ugyanebben az időszakban 78-ról 67 százalékra csökkent viszont azoknak az aránya, akik az első után második gyereket is vállalnak. Kettő után harmadik gyermeket azonban többen vállalnának: 25-ről 27 százalékra, majd 2016-ig 35 százalékra javult ez az arány.
Azt viszont nehéz megállapítani, hogy a termékenységi arányszám javulására milyen hatással voltak az állami intézkedések. A kormány családpolitikája alapvetően azt célozná, hogy azok vállaljanak gyerekeket, akik el is tudják tartani őket - a támogatásokkal a középosztálytól felfelé járnak jobban. A gyermekvállalási kedv mégsem náluk, hanem inkább a szegényebb rétegeknél nőtt: Borsodban és Szabolcsban ezer főre 10,5-11 élve születés jut, míg a jómódúbb nyugati országrészben és Budapesten 7,6 és 8,8 között mozog ez a szám.
