Vajon miért nem élnek a védőoltás lehetőségével a várandós nők? Erre a kérdésre kereste a választ cikkében a Daily Mail is.
Félreértések és kockázatok
A lap szerint az oltásellenesség mellett nagy szerepet játszik a bizalmatlanságban az is, hogy továbbra is sok a félreértés és a bizonytalanság a vakcinák körül. Például még mindig sokan gondolják úgy, hogy az influenza elleni oltás megbetegítheti őket. Márpedig a szakemberek szerint a kismamáknak sem kell ettől tartaniuk, az oltások hiányában azonban komoly kockázatnak teszik ki magukat és születendő gyermekeiket. Ha az anya nem kapja meg ezeket az oltásokat, akkor a várandósság idején negyven százalékkal nagyobb eséllyel kerül kórházba influenzával, mintha nem terhesen kapná el a vírust.
Az oltás hiányában ráadásul nem képződnek olyan antitestek a várandós nő szervezetében, amelyek a születendő gyermeket is védenék az élete első hónapjaiban ezekkel a betegségekkel szemben. Az influenza gyakran jár együtt magas lázzal, ami növelheti a neurológiai- és gerincfejlődési rendellenességek kialakulásának kockázatát is.
Az influenza és a szamárköhögés az egészséges felnőttekre nem jelent halálos veszélyt, az 5 év alatti amerikai gyermekek körében azonban szinte minden évben szedi áldozatait a 2 betegség. A szamárköhögés ritkábban fordul elő, viszont még így is évente mintegy 20 kisgyermek halálát okozza az Egyesült Államokban. Az áldozatok 68 százaléka két hónaposnál fiatalabb, vagyis az életüket megmenthette volna a várandósság alatt beadott Tdap vakcina.
Mikor ajánlott beadni az oltásokat?
Ha a kismama úgy dönt, hogy él az influenza elleni és a Tdap oltás lehetőségével, akkor azokat a terhesség harmadik trimeszterében, tehát a 27. és a 36. hét között ajánlott beadni. A CDC azt javasolja az orvosoknak, hogy mielőbb beszéljenek várandós pácienseikkel az oltások szükségességéről és minden szükséges információval lássák el a kismamákat, hogy ők mindent megtehessenek saját maguk és születendő gyermekeik védelméért.
