A folyamatos stressz hatására krónikusan megemelkedhet a szervezetünkben a kortizol nevű stresszhormon szintje. Ennek a következménye lehet az izomszövet mennyiségének csökkenése, és a pajzsmirigy működésére hatva az anyagcserénket is lelassíthatja. Hat a szervezet regenerációs folyamataira is, tehát tulajdonképpen az egész testünket érinti valamilyen módon – olvasható a Healthista cikkében.
Könnyen felszaladhatnak a pluszkilók
A szervezetünkben beinduló stresszválasz azt jelzi a testnek, hogy energiára van szüksége (beindul az evolúciós eredetű úgynevezett “ üss vagy fuss ” reakció, amely stressz esetén azokat a helyzeteket idézi, mikor harcolni vagy menekülni kellett), és ilyenkor a glikogénraktárakból glükóz kerül a vérbe. Csakhogy mivel általában ezt nem követi fizikai tevékenység, tulajdonképpen felhasználatlan energia marad, és a felesleges cukor zsírrá alakul. A has területén található sejtek fogékonyabbak a kortizolra, mint a test többi részén lévők, ezért a stressz és a hasi hízás kapcsolatba hozható egymással.
A stressz hatására emelkedő vércukorszint miatt megnő az inzulinrezisztencia, illetve a cukorbetegség kialakulásának veszélye is. Éppen ezért azoknak, akik kifejezetten stresszes életet élnek, a rendszeres mozgás mellett érdemes arra is figyelniük, hogy kevesebb szénhidrátot és több fehérjét egyenek, ha szeretnék elkerülni a hízást. Kutatások szerint a fehérjedús reggeli fogyasztása sokaknál működhet az étvágy kordában tartására.
A stressz hatására megemelkedhet a nők szervezetében az ösztrogén szintje, az ösztrogéndominancia pedig megnövelheti annak kockázatát, hogy a csípőn és a fenéken extra zsír rakódjon le. Emellett befolyásolva a pajzsmirigy működését lassíthatja az anyagcserét, ami még akkor is hozzájárulhat a hízáshoz, ha az orvosi értelemben vett pajzsmirigy-alulműködés diagnózisa nem felállítható.
A folyamatos feszültség hatására sokaknál jelentkezik édességéhség, mivel a krónikusan magas kortizolszint hatására egy idő után a szervezet az energiaigényt sokszor már csak cukorbevitellel és egyéb stimulánsokkal képes kielégíteni, ami miatt ördögi kör alakulhat ki. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a megfelelő étrendi változtatásokkal, sok zöldség és fehérje fogyasztásával megpróbáljuk visszaállítani az egyensúlyt. Sokan a gyorsételeket is jobban kívánják stresszes időszakokban, ami szintén nagy mértékben növeli a hízás veszélyét.
A feszültség összezavarja azokat a hormonális folyamatokat is, amelyekkel szervezetünk az étvágyunkat, illetve a jóllakottság érzését szabályozza, ami könnyen vezethet falási rohamokhoz , illetve túlevéshez. Emellett stresszesen könnyebben hozunk impulzív döntéseket, ami arra is hat, hogy mennyire vagyunk képesek szabályozni, hogy mit és mennyit eszünk. Ráadásul aki folyamatosan stresszel, annak általában mozogni is sokkal kevésbé van kedve, pedig éppen a rendszeres mozgás az, amivel – ez tudományosan bizonyított – remekül csökkenthető a feszültség. Erre már napi fél óra tempós séta is alkalmas lehet.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: