„Megszűnik a hagyományos, merev értelemben vett nyugdíjkorhatár, és a dolgozók sokkal rugalmasabb feltételek mellett dönthetnek arról, mikor mennek nyugdíjba” – adta hírül korábban a Tudás Fája. A cikk szerint a változás hátterében demográfiai folyamatok, a hosszabb élettartam, az egészségesebb életmód, valamint a munkaerőpiac új kihívásai húzódnak meg.
Eltűnik a 65 év feletti nyugdíjkorhatár
Egyes statisztikák szerint az 1957 utáni generációk tagjai már jobb egészségi állapotban érik el az időskort, mint elődeik, így a munkaképességük határa is kitolódik. Emellett a manapság egyre jobban elterjedő, rugalmas munkalehetőségek – például a távmunka és részmunkaidős pozíciók – is megkönnyítik, hogy 65 év felett is aktív szerepet vállaljunk a munkaerőpiacon.
„Az 1957-ben vagy később születettek legkorábban a betöltött 65. életév napján kérhetik a teljes öregségi nyugdíjat” – jegyezték meg.
Az új rendszer előnyei
A szakértők szerint az új szabályozás két legnagyobb előnye a szabadság és a pénzügyi biztonság. Egyrészt ugyanis innentől mindenki szabadon dönthet arról, hogy mikor kíván teljesen felhagyni a teljes munkavégzéssel. Másrészt pedig mindenki, aki tovább dolgozik, magasabb járulékalapra építheti a nyugdíját. További előny lehet, hogy a munkavégzés folytatásával tovább fizikailag és mentálisan is tovább maradhat fitt és aktív az idősebb korosztály.
Az új rendszer kihívásai
A hátrányok közé sorolható, hogy tudatos anyagi felkészülés hiányában a későbbi években fennállhat a jövedelemhiány veszélye. Felmerülhet a szociális egyenlőtlenség kérdésköre is, hiszen az egyénileg eltérő egészségi állapot és jövedelmi helyzet miatt nem mindenki élhet azonos módon az új lehetőségekkel. A munkaadóknak pedig az okozhat majd nehézséget, hogy az idősebbek számára megfelelő, rugalmas munkaformákat is tudniuk kell felajánlani.
