A mélyvénás trombózisnak léteznek rizikófaktorai, melyekkel nem árt tisztában lenni, hiszen ilyenkor külön figyelmet kell szentelni a megelőzésnek. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája összeszedte, kiket fenyegetnek a leginkább a vérrögök.
Túlsúllyal küzdők
A túlsúly számtalan szövődményt okozhat, például 2-es típusú cukorbetegséget, metabolikus szindrómát, szív- és érrendszeri panaszokat és mélyvénás trombózist is. Egyrészt azért, mert a súlyfelesleg megnöveli a visszértágulat kialakulását, melyben a vér áramlási sebessége lelassul, majd pangás lép fel, ami megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét. Másrészt pedig azért, mert a túlsúly olyan betegségeket is okozhat (magas vérnyomás, diabétesz), melyek szintén nagy trombózisprovokáló faktornak számítanak.
Dohányosok
A túlsúlyhoz hasonlóan a dohányzás is rombolóan hat az egész szervezetünkre, és óriási károkat okozhat, ráadásul 23 százalékkal megnöveli a trombózis esélyét is! Ennek oka, hogy súlyosbítja a keringési betegségeket, károsítja az érfalat, növeli a vérlemezkék összecsapódását (aggregációját), így mind a vénás, mind az artériás oldalon okozhat vérrögöket.
Terhesek, gyermekágyi időszakos kismamák
A hormonális változások, melyek terhesség és szülés után létrejönnek, mind a kismama, mind a gyermek érdekét szolgálják, ám ezeknek vannak árnyoldalaik is. Ilyen például az, hogy nő a vér alvadékonysága, ráadásul a kialakult fizikai hatások (pl. növekvő méh, a baba nyomja a medence ereit) miatt sokkal könnyebben lép fel trombózis a kismamáknál. Amennyiben a nő császármetszéssel hozta világra babáját, úgy az esély még nagyobb!
Fogamzásgátlót, hormonokat szedők
A hormontartalmú fogamzásgátlók és az egyéb hormonterápiában részesülők is nagyobb veszélynek vannak kitéve, hiszen ezek a szerek fokozzák a véralvadást. A legjobb az lenne, hogy még mielőtt bárki hasonló készítményhez nyúl, végeztessen rizikóbecslést trombózis szempontjából (benne trombofília szűréssel), és ha magas, úgy más védekezési módszert válasszon. Ezen kívül az is fontos, hogy ha lehet, ne alkalmazzon más hormonális készítményeket sem (pl. klimaxterápia, tesztoszteronpótlás).
Akiknek már volt trombózisuk, vagy trombofíliásak
Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha nincs normál tartományon belül az INR-szintjük (ez általában 2-3 közt van). Ekkor ugyanis PTS (poszttrombotikus szindróma) léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök.
Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a rizikó. Természetesen léteznek a trombofíliáknak enyhébb és súlyosabb formáik is, ám ha ez utóbbi csoportba tartozik valaki, úgy véralvadásgátló terápiára szorul megelőző célzattal.
Átlagosan évente 2000 ember közül egynél alakul ki a betegség, a nőknél valamivel gyakoribb. Az első trombózis után már sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki második, illetve többedik. De honnan ismerhetjük fel, és hogyan lehet kezelni a mélyvénás trombózist?
Tartós immobilitással járó betegségek
Leggyakrabban törés utáni gipszelés, olyan belgyógyászati betegség, ami tartósan betegágyhoz köt. Továbbá olyan neurológiai betegség (pl. stroke, szklerózis multiplex), ami szintén immobillá teheti a beteget.
Bizonyos betegséggel küzdők
Vannak olyan betegségek, melyek megléte szintén megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegségek a következők:
- cukorbetegség
- pitvarfibrilláció
- daganatok (főleg petefészek, méh, vastagbél, hasnyálmirigy)
- súlyos visszértágulatok
- magas vérnyomás
Ha meg akarjuk előzni
A trombózis kialakulását nagyban csökkenthetjük, ha megtesszük a következőket:
- abbahagyjuk a dohányzást,
- leadjuk a súlyfelesleget,
- rendszeresen sportolunk,
- egészségesen étkezünk,
- bőségesen fogyasztunk folyadékot,
- és szükség esetén eljárunk véralvadásgátló, illetve kompressziós terápiára.
