A kánikulában sokan érezhetik kimerültnek magukat, az sem ritka, hogy ájulásközeli állapotot okoz a forróság. Azonban, akik mellkasi fájdalmat, légszomjat, gyors, esetleg szabálytalan pulzust érzékelnek, feltétlenül forduljanak orvoshoz. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa arra is felhívta a figyelmet, hogy szívbetegek, idősek és krónikus betegséggel élők hogyan óvhatják a szívüket a kánikulában.
Hogyan hat a hőség a szívre?
A kánikula az egész szervezet számára megterhelést jelent, mert erősebben kell dolgoznia a normál testhőmérséklet megtartásáért, és extra nyomás helyez a szívre, a tüdőre, a vesére. Ezt azt jelenti, hogy akinek eleve problémája van a szívével, nagyobb kockázatnak van kitéve a forróságban, ezért különösen fontos, hogy hűvösen és hidratált állapotban tartsa magát. A kardiológus legfontosabb tanácsai tehát a forró napokra:
- Igyunk sok folyadékot, ami részben ellensúlyozza az erősebb izzadást, részben megelőzheti a nagyobb vérnyomáscsökkenést. A víz a legjobb választás, de beleférnek a gyümölcs- és zöldséglevek, a sportitalok, a tea és a kávé is – bizonyos mértékig. Utóbbiaknál a koffeintartalom miatt 2-3 csészénél több nem ajánlott naponta, a gyümölcs- és zöldségleveknél pedig az energia- és cukortartalomra kell figyelni, különösen a cukorbetegeknek. Akinek a kezelőorvosa visszafogott folyadékbevitelt javasolt, például szívelégtelenség miatt, az egyeztessen az orvossal, mit jelent ez kánikula idején. (Ilyen esetben hasznos tipp lehet a cukormentes rágógumizás, a szájöblítés vagy néhány szem fagyasztott gyümölcs szopogatása.)
- Kerüljük az alkoholfogyasztást. Nem csak azért, mert bebizonyosodott, hogy nincs ajánlható, még biztonságos mennyiség, de azért is, mert dehidrációt okoz.
- Válasszunk hideg ételeket, mint a magas víztartalmú gyümölcsök és saláták, amelyek még vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdagok.
- Minél inkább próbáljuk hűvösen tartani az otthonunkat. Napközben érdemes leereszteni a redőnyöket és csak akkor nyitva tartani az ablakot, ha kint hűvösebb van, mint bent.
- Viseljünk lágy, szellős ruhadarabokat, kalapot és napszemüveget, de így is próbáljuk kerülni a direkt napfényt 11-15 óra közt.
- Mindig legyen nálunk egy üveg víz.
- Kerüljük az extrém fizikai terhelést.
Vaskó doktor arra is figyelmeztet, hogy aki a melegben rosszul lesz, az keressen mielőbb hűvös helyet, igyon vizet, ha lehet, feküdjön le és enyhén emelje meg a lábait, és valamilyen hűtő hatású borogatást, hideg vizes palackot, mirelit zöldséget helyezzen a nyakára, homlokára. Ha a tünetek nem enyhülnek, orvost kell hívni!
Milyen kardiológiai problémák jelentkezhetnek a kánikulában?
Angina pectoris
Azoknak a szívbetegeknek, akik nitromint spray-t használnak az angina kontrollálására, nagyon óvatosan kell eljárniuk a hőségben. A nitromint ugyanis gyorsan kitágítja az ereket, ami gyors vérnyomásesést, esetleg ájulást okozhat.
Szívelégtelenség
Szívelégtelenséggel élőknek különösen fontos hűvösen tartani magukat, amikor a szív egyébként sem pumpálja olyan hatékonysággal a vért a szervezetben, ahogyan arra szükség lenne. Ők sokkal könnyebben kibillenhetnek az egyensúlyukból, ezért, ha előfordulnak rosszullétek, mindenképpen kardiológushoz kell fordulni, ugyanis lehetséges, hogy módosítani kell a gyógyszerelésen.
Hőguta
Ha túl sok folyadékot vesztünk, az megemelheti a belső hőmérsékletünket, ami szélsőséges formában akár életveszélyes állapothoz is vezethet. Ha tehát valaki erősen izzad, hideg tapintatú a bőre, izomgörcsei vannak, nehezen lélegzik, hányingere, hányása van, esetleg ödémák jelennek meg rajta, elájul, mentőt kell hívni!
"A kánikulában kiemelt figyelmet kell fordítani a gyerekekre és az idősekre, akiknek még vagy már nem működik megfelelően a hőszabályozásuk" – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter. Ugyancsak figyelni kell a krónikus betegekre, így a szív-érrendszeri betegekre, akiknek nyáron érdemes beiktatni egy akár soron kívüli kardiológiai vizitet is, hogy ellenőrizhető legyen az állapot, a gyógyszerelés, az életmód.
