A szívroham tulajdonképpen az a jelenség, melynek során az oxigéndús vér nem tud eljutni a szív sejtjeihez, így azok nem képesek megfelelően működni. Az izmok így nem tudnak pumpálni, vagyis sérül a keringés is. Ehhez nem szükséges az, hogy a vérellátás teljesen megszűnjön (természetesen ez is megtörténhet), a károsodáshoz elegendő az is, hogy a vérellátás csak lecsökken.
A véráramlás akadályának hátterében általában az érszűkület áll, vagyis az érfalra tapadt, úgynevezett plakkok miatt nem képes a vér a megfelelő ütemben áramolni. A plakkok kialakulásának esélyét leginkább a magas koleszterinszint növelheti.
A szívroham azonban nemcsak megelőzhető (egészséges életmóddal, rendszeres testmozgással, a dohányzásról való leszokással), de közvetlenül a probléma előtt is tehetünk ellene, feltéve, ha figyelünk a jelekre, és időben orvoshoz fordulunk! Lássuk, milyen tünetek esetén gyanakodhatunk.
A szívroham egyik jellegzetes tünete a mellkasi fájdalom , ám a filmekben mutatott képpel ellentétben a fájdalom a legtöbbször nem éles és hirtelen, hanem az elviselhető tartományban mozog, de állandó, kisugározhat a karokba, a vállakba, akár az állkapocsba is. A kellemetlen érzés jellege nyomó vagy feszítő. Előfordulhat az is, hogy a kellemetlen érzés pihenés hatására elmúlik. Mivel ez a fájdalom viszonylag lassan alakul ki, gyakran más problémákkal hozzák azt összefüggésbe, például kimerültséggel, gyomorégéssel vagy csak "rossz" mozdulatokkal.
A szívrohamot megelőzhetik szívritmuszavarok , illetve erőteljesebb szívdobogás-érzés is. A szívritmuszavarokat kísérheti félelemérzet, légszomj is, és bár gyakran okozhatja ezeket stressz, szorongás, bizonyos gyógyszerek vagy stimulánsok (például kávé vagy nikotin), a szívroham előjeleinek is tekinthetjük ezeket. Különösen akkor legyünk óvatosak, ha a szívdobogás-érzés mellé szédülés is társul.
Ha az eltömődött vérerek miatt nem jut elegendő oxigén a sejtekhez, az többek között a szív kevésbé hatékony működésével jár együtt, vagyis még a kisebb feladatok is jobban igénybe veszik a szervezetünket. Ez például kifáradás, légszomj képében jelentkezhet, még olyan egyszerű feladatok után is, mint a lépcsőzés vagy a bevásárlás utáni cipekedés.
A fokozott fizikai igénybevétel és az, hogy a szívünknek keményebben kell dolgoznia, egyéb tünetek formájában is észrevehetővé válhat. Ezek közé tartozik például a fokozott izzadás, a kipirult arc is. Ha nagyon kimerítő mozgást végzünk (és ez a szív kevésbé hatékonyabb működése esetén teljesen hétköznapi cselekvés is lehet), a szervezetünk több izzadságot termel, hogy az hőháztartásunkat megfelelő szinten tudja tartani. Ezt, bár látványos tünet, gyakran csak az időjárásnak vagy a genetikának tulajdonítjuk. Azonban, ha meglepően kis igénybevételre is igen erőteljes izzadással reagál a szervezetünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz.
A férfiaknál nagyon jellegzetes tünete lehet az artériák elzáródásának, illetve a szívroham veszélyének a merevedési zavar . A pénisz ugyanis az egyik legelső olyan szervünk, melyet a nem megfelelő vérellátás érinthet: a merevedés ugyanis nem más, mint a pénisz vérrel való telítődése. Ha más nem indokolja a merevedés hiányát, illetve hosszabb ideig küzdünk azzal, mindenképpen orvosi vizsgálatra van szükségünk ahhoz, hogy a súlyos szív- és érrendszeri betegségek eshetőségét kizárjuk.
