Egy friss ausztrál kutatás szerint sosem késő elkezdeni a zöldségek, különösen a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol és a kelkáposzta fogyasztását. A Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatói közel ezer fő, 70 éves vagy idősebb nő vizsgálatakor összefüggést találtak a keresztes virágú zöldségek fogyasztása és a szív-érrendszeri kockázat csökkenése között.
A Journal of the American Heart Association szaklapban megjelent tanulmány szerint a szakembereknek még további bizonyítékokra is szükségük van, de nagy a valószínűsége az adott zöldségek érvédő hatásának. A kutatók az idős nők nyaki artériának állapotát, az érelmeszesedést okozó plakkokat és a teljes zöldségfogyasztás kapcsolatát vizsgálták, majd tovább szűkítették a kört a keresztes virágúakra.
Az eredmények szerint azoknak a nőknek, akik több zöldséget - ezen belül is több káposztafélét - fogyasztottak, egészségesebbek voltak a nyaki artériáik. A kutatók feltételezései szerint ennek az lehet az oka, hogy a keresztes virágú zöldségek tápanyagokban és fitokemikáliákban gazdagok, mégis alacsony a kalóriatartalmuk.
Étrend és érelmeszesedés
Mivel az ausztrál kutatás egyelőre csak biztató kezdetnek minősül, érdemes az eddig már bizonyított étkezési ajánlásokra koncentrálni az egészségvédelem tekintetében. A bostoni Tufts Friedman School of Nutrition Science and Policy kutatói bizonyították, hogy ha a táplálkozás egyes faktorai nem megfelelőek, jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség valószínűsége. Ennek fényében a kardiometabolikus eredetű halálozások szempontjából a legjelentősebb táplálkozásbeli rizikófaktorok:
- A többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmazó élelmiszerek (olajos magvak, olívaolaj, tengeri halak), a zöldségek, a gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonák túl alacsony mértékű fogyasztása.
- A feldolgozott élelmiszerek, zsíros húsok, valamint a só és a cukros üdítők túlzott bevitele.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy az egyik legoptimálisabb étrend a DASH-diéta , amelynek lényege a naponta négyszer gyümölcs és zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék, teljes kiőrlésű gabona (vagy abból készült gabonaipari termék) fogyasztása, a rendszeres halevés, illetve általában a fehér húsok előtérbe helyezése.
Hogyan vizsgálható az érelmeszesedés?
"Az arteriográfia egyszerű, fájdalmatlan vizsgálat, amellyel kiszűrhető az érelmeszesedés jelenléte" - mondta el dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. Hozzátette, a gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a felkarra helyezett mandzsetta segítségével a pulzushullám-sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, amely az egész érrendszer állapotát tükrözi. Minél merevebbé válik az ér, annál gyorsabbá válik benne a véráramlás, ami közvetve jelzi, hogy megkezdődött az érelmeszesedés folyamata.
A már ismert érbetegségekben is használható az arteriográfia: kiváló lehetőség arra, hogy a gyógyszeres kezelés hatásait kövessük. Az arteriográfia és az ezt is tartalmazó szűrőcsomagok elsősorban azoknak ajánlottak, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek, mint például a magas vércukorszint, az emelkedett koleszterinszint , a magas vérnyomás, a családban előforduló szív- és érrendszeri betegségek, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a feldolgozatlan stressz és a kiegyensúlyozatlan táplálkozás.
