Krausz Ferenc is Nobel-díjat kapott

Újabb magyar díjazottat jelentett be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Mint kiderült, az idei fizikai Nobel-díjat a Németországban élő, ám magyar születésű fizikus, Krausz Ferenc kapta, két munkatársával megosztva.

A Németországban élő, magyar születésű fizikus, Krausz Ferenc; az Egyesült Államokban tanító francia fizikus, Pierre Agostini; valamint a Svédországban dolgozó, ám szintén francia fizikus, Anne L'Huillier kapta az idei fizikai Nobel-díjat – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A tudósok az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló, attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikkel érdemelték ki az elismerést.

Krausz Ferenc
Krausz Ferenc is Nobel-díjat kapott. A kép 2015. október 22-én készült, Münchenben. Fotó: MTI/Kovács Tamás

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán, vagyis egy nagyjából 368 millió forintnak megfelelő összegen osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A fizikai Nobel-díjról

1901 óta már 117. alkalommal ítélték oda a fizikai Nobel-díjat. Hat évben – 1916-ban, 1931-ben, 1934-ben, 1940-ben, 1941-ben és 1942-ben – azonban nem adták át a kitüntetést. Eddig 225 díjat ítéltek oda, a díjazottak száma viszont csak 224, az amerikai John Bardeen ugyanis – eddig egyedüliként – kétszer is megkapta a díjat (1956-ban és 1972-ben). Az elismerésben 47 alkalommal részesült egy, 32 alkalommal kettő, 38 alkalommal pedig három tudós.

A kitüntetettek között öt nő van: a lengyel-francia Marie Curie 1903-ban, a német-amerikai Maria Goeppert-Mayer 1963-ban, a kanadai Donna Strickland 2018-ban, az amerikai Andrea Ghez 2020-ban, a francia Anne L'Huillier pedig idén részesült az elismerésben.

fizikai Nobel-díjasok bejelentése
Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L'Huillier kapja az idei fizikai Nobel-díjat. Fotó: MTI/AP/TT Hírügynökség/Anders Wiklund

Magyar születésű tudósok közül eddig négyen kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida), 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kiváltképpen az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért, 1971-ben a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért, idén pedig Krausz Ferenc csatlakozott hozzájuk.

„Édesanyám minden évben szorított értem” – olvasd el Karikó Katalin útját a Nobel-díjig.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Élet anafilaxiával

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25 °C
Minimum: +11 °C

A fátyol- és gomolyfelhők mellett általában sok napsütésre számíthatunk, de az Alpokalján több lehet a felhő. Csapadék késő délutánig nem valószínű, utána a délnyugati, nyugati megyékben előfordulhat zápor, néhol zivatar. A délkeleti, keleti szelet több helyen kísérik erős lökések. A hőmérséklet délután 22, 27, késő este 15, 20 fok között várható. Fronthatással nem kell számolni, úgyhogy végre egy nap igazi pihenés jut az arra érzékenyeknek.