A Németországban élő, magyar születésű fizikus, Krausz Ferenc; az Egyesült Államokban tanító francia fizikus, Pierre Agostini; valamint a Svédországban dolgozó, ám szintén francia fizikus, Anne L'Huillier kapta az idei fizikai Nobel-díjat – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A tudósok az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló, attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikkel érdemelték ki az elismerést.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán, vagyis egy nagyjából 368 millió forintnak megfelelő összegen osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A fizikai Nobel-díjról
1901 óta már 117. alkalommal ítélték oda a fizikai Nobel-díjat. Hat évben – 1916-ban, 1931-ben, 1934-ben, 1940-ben, 1941-ben és 1942-ben – azonban nem adták át a kitüntetést. Eddig 225 díjat ítéltek oda, a díjazottak száma viszont csak 224, az amerikai John Bardeen ugyanis – eddig egyedüliként – kétszer is megkapta a díjat (1956-ban és 1972-ben). Az elismerésben 47 alkalommal részesült egy, 32 alkalommal kettő, 38 alkalommal pedig három tudós.
A kitüntetettek között öt nő van: a lengyel-francia Marie Curie 1903-ban, a német-amerikai Maria Goeppert-Mayer 1963-ban, a kanadai Donna Strickland 2018-ban, az amerikai Andrea Ghez 2020-ban, a francia Anne L'Huillier pedig idén részesült az elismerésben.
Magyar születésű tudósok közül eddig négyen kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida), 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kiváltképpen az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért, 1971-ben a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért, idén pedig Krausz Ferenc csatlakozott hozzájuk.
