Nem jött a baba
Az egyetem befejezése után mentem férjhez, és nagyon szerettünk volna mielőbb egy kisbabát - mesélte Magda. - Azonban hiába próbálkoztunk, először spontán, aztán a legvalószínűbb fogamzóképes napokat figyelve: teltek a hónapok, sőt az évek is, és csak nem sikerült teherbe esnem . Tartottam is tőle, hogy nem fog simán menni, mivel korábban, már lánykoromban is nagyon sok nőgyógyászati problémám volt. Minden hónapban visszatérő kínlódást jelentett a menzeszem, intenzív fájdalommal, komoly hasi görcsökkel járt, hányingerrel, olykor hasmenéssel is kísérve, és nemcsak az első napon, hanem végig a menstruáció alatt.
Többször volt gyulladásos megbetegedésem is. Amikor a harmincadik születésnapom is kettesben talált bennünket, elszántuk magunkat a meddőségi kivizsgálásra. Kiderült, hogy nálam van a gond: a petevezetékeim részben elzáródtak, így a petesejt útja a méh felé akadályozva volt. Úgy gondoltam, hogy a régi petefészek-gyulladásom maradványa, hegesedés lehet a probléma oka. Az alaposabb vizsgálatok, az ultrahang és a laparoszkópia során azonban egy olyan betegséget diagnosztizáltak, amelyről én addig sosem hallottam, és csak azóta, betegtársakkal való beszélgetések, fórumozás során derült ki, hogy egy nem is olyan ritka elváltozásról, az endometriózisról van szó.
Minden harmadik meddőség oka
Igyekeztem mindent megtudni erről a betegségről, több netes fórumra is rátaláltam, ahol sorstársak osztották meg a tapasztalataikat - folytatta a beszámolóját Magda. - Kiderült, hogy a meddőség oka minden harmadik esetben ez a rendellenesség. A betegség kialakulásának okait még kutatják, de leegyszerűsítve annyit megértettem belőle, hogy az endometriózis kialakulásának egyik lehetséges módja, hogy a méhnyálkahártyának a menstruáció során levált szöveteiből kis darabkák nem ürültek ki a szervezetből, hanem kijutottak a méhen kívülre, és a hasüreg különböző szerveire tapadva kisebb-nagyobb csomókat hoztak létre.
Ezek a néhány milliméterestől akár több centiméteresre is megnövő csomók aztán többféle bajt is előidézhetnek: a ciklus hormonváltozásaira reagálva megvastagodnak, véreznek, de mivel a leváló szövetek nem tudnak a hasüregből kiürülni, így ott hegesedéseket, cisztákat, összenövéseket, gyulladásokat okozhatnak. Az én petevezetékemet is ilyen növedékek zárták el, ezért nem sikerült összehoznunk a kisbabát. Nem volt jó érzés szembesülnöm a problémával, a diagnózis valamelyest mégis megnyugtatott, hiszen bizakodni kezdtem: ha ismerik a baj okát, könnyebb felvenni a harcot ellene.
Megérkeztek!
Ha nem is az egyik napról a másikra, de az optimizmusom végül igazolódott - számolt be a fiatalasszony. - Kezeléssorozat kezdődött, amelynek során egyrészt több hónapig tartó gyógyszeres kezeléssel akadályozták meg az endometriózisos csomók további növekedését, másrészt műtéttel megtisztították a pete útját a méh felé, eltávolították az elzáródást okozó akadályokat.
Orvosaim nem áltattak: elmondták, hogy a legsikeresebb kezelés után is előfordulhat később a betegség kiújulása, éppen ezért ezt a tünetmentes időszakot a legszerencsésebb kihasználni a gyermekvállalásra. Nekünk pedig természetesen ez volt a leghőbb vágyunk, és végül sikerült is! Házasságunk nyolcadik évében megérkezett a kis Magdika. Mintha a terhesség az endometriózisomnak is jót tett volna: szinte hihetetlen csodaként éltük meg, hogy még a szoptatás időszaka alatt újra sikerült teherbe esnem Misivel, így végül a két gyerekem között alig másfél év korkülönbség van - mesélte örömmel Magda.
