Migrénes sztárok

A migrénről már időszámításunk előtt 1200 évvel születtek leírások: az Ebers papiruszon az ókori egyiptomiak jegyezték fel a migrén tüneteit. A "megfelelő" gyógymód szerintük az volt, ha egy krokodilszobrocskát kötöttek a beteg fejére. A természeti népek inkább a koponyalékelésben bíztak. Később ópiumot és ecetet kevertek össze, ezzel borogatták a migrénes homlokát - ez a gyógymód egyébként Shakespeare Othellójában is szerepel.

Migrénes hadvezérek és államfők

A leírások szerint rendszeresen voltak migrénes rohamai Julius Caesarnak (ő emellett epilepsziás is volt), Jeanne d'Arc-nak, Napóleonnak és Ulysses S. Grant tábornoknak.

Thomas Jefferson, az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnöke, akinek a nevéhez a Függetlenségi Nyilatkozat is fűződik, egész életében migréntől szenvedett. Az életrajzokból következtetni lehet, hogy a rohamok mindig idegességgel és feszültséggel teli, stresszes, érzelmileg vagy fizikailag kimerítő időszakokban törtek rá. Többnapos rohama volt az édesanyja, illetve a felesége halála után, majd pedig politikai viták során. Maga Jefferson is ír a fejfájásairól, kiemelve, hogy a fény kifejezetten rontott az állapotán - ezért aztán nappal próbált aludni és alkonyatkor, éjjel dolgozott.

Charles Darwin naplójában számolt be migrénes rohamairól, egyik utazásán például két napig kellett ágyban feküdnie a kínzó fejfájás miatt.

Fejfájós művészek

Az Alíz Csodaországban-szindróma egy, a migrénnel is összefüggő érzékelési zavar. A tünetek közé tartozik a látás, térérzékelés, hallás vagy a tapintás megváltozása. A szindrómában szenvedők gyakran túlságosan kicsinek vagy éppen sokkal nagyobbnak látnak tárgyakat, mint amilyenek azok valójában, és furcsa hallucinációkról is beszámolnak. A tünetegyüttest Lewis Carroll művei után nevezték el. Az írók közül Virginia Woolf, az Orlando szerzője és Lewis Carroll, az Alíz Csodaországban alkotója is migréntől szenvedtek. Carroll csodálatos meséihez hozzájárulhatott az a "látvány", amit a migrénes rohamok idején tapasztalt meg: kutatók szerint a fantasztikus történetet és a furcsa szereplőket egyaránt migrénes hallucinációi inspirálhatták. Woolf pedig úgy fogalmazott: "Ha az ember megpróbálja leírni a fájdalmát, a szavak egyszerűen cserbenhagyják". Emily Dickinson amerikai költőnő verset is írt a migrénjéről, melyben a fájdalmat hegyes szögekhez hasonlította. Az irodalomtudósok szerint Jack London is migréntől szenvedett, néhány művében ugyanis szerepel a betegség igencsak élénk leírása.

A migrén - pontosabban a rohamokat megelőző aura - nagy hatással volt Vincent van Gogh és Georges Seurat festészetére: mindketten olyan színeket, formákat alkalmaztak, melyek emlékeztetnek arra, amit egy migrénes "lát".

A migrén-művészet nem más, mint annak a grafikai ábrázolása, amit a beteg érzékel a roham vagy az azt megelőző aura során. Mások képeit a fájdalom inspirálja. A több kiállítást is rendeztek már világszerte. Elvis Presley is migrénnel küzdött, főként az élete későbbi szakaszában - állítólag a fejfájásra felírt altatók túladagolása is hozzájárult a halálához.

Janet Jackson énekesnőnek több koncertjét is le kellett mondania az állandó migrénes rohamai miatt, míg Ben Affleck Oscar-díjas színész és rendező egy jótékonysági rendezvényen nem tudott részt venni a migrén miatt.

Tippek egy Született feleségtől

Marcia Cross, a Született feleségek című sorozat egyik főszereplője kamaszkora óta szenved migréntől. Hírnevét arra is igyekszik felhasználni, hogy felhívja erre a betegségre a közvélemény figyelmét. A színésznő szerint a migrén megelőzéséhez nagyban hozzájárulhat a stressz csökkentése, illetve az, ha valaki kerüli a rohamokat kiváltó ételeket.

"Nekem nagyon sokat segített az étkezési napló, mert egy idő után egyértelműen látszott, hogy mely ételek váltják ki a fejfájást. Nálam ezek a vörösbor, a csokoládé, a cheddar sajt és a narancs. Ezekhez egyszerűen nem nyúlok hozzá" - mondta egy interjúban Cross.