Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a komplex szemlélet jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Miért nem elég csak a nyugalmi mérés?
"Aki otthon - akár rendszeresen - méri a vérnyomását, számos tényezővel nem szembesülhet. Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatóak. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat. Gyakori jelenség a fehérköpeny szindróma is, ami arra vonatkozik, hogy a páciensnek éppen az orvos által mért értéke lesz magas, pontosan a rendelői körülmények, az izgalom miatt. Ráadásul, ha valaki már szed gyógyszert, gyógyszereket a magas vérnyomására, akkor azok hatását sem lehet kizárólag egyetlen nyugalmi méréssel kontrollálni. Vagyis mindezek ellenőrzésére és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM. ABPM vizsgálattal ugyanis választ kaphatunk olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig - a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve - sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek" - ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amelyet 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet.
Mi derülhet ki a laborvizsgálatokból?
A nagylabor-vizsgálat komoly segítséget jelent a magasvérnyomásbetegség kiindulópontjának megismerésében és az állapotváltozások nyomon követésében is. Segít kideríteni például, hogy esetleg valamely szervi probléma - akár vese- vagy pajzsmirigybetegség - okozza-e a magasabb vérnyomást. A magas vérnyomással gyakran együtt járó koleszterinszint-emelkedést is detektálja, ahogyan a vércukor szintjét is megállapítja, hiszen a cukorbetegség gyakran együtt jár vérnyomásproblémákkal is. Ezek az adatok és a további laboreredmények megfelelő értelmezése irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, és sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat végezni.
Miért szükséges az EKG?
EKG-vizsgálat során a szív állapotáról kapunk pontos képet elektromos aktivitásán keresztül. Vizsgálható vele a percenkénti szívverések száma és szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ingervezetési zavarok, ritmuszavarok, a szívizomzat oxigénhiánya és károsodása is. Az orvos feladata tisztázni, hogy elsődleges vagy másodlagos hipertóniáról van-e szó. Ennek érdekében, valamint, hogy kiderítse, milyen esetleges szövődmények alakultak már ki a magas vérnyomás miatt, szükséges lehet EKG-vizsgálat is.
A kiegészítő vizsgálatok is segíthetnek
"Mivel az elhízás nagyon komoly rizikófaktora a magas vérnyomásnak, a pontos diagnózis megállapítását segítheti a BMI, vagyis testtömeg-index számítás. Ugyancsak fontos lehet a hipertóniával összefüggésben az erek állapotát ellenőrizni, erre szolgál az arteriográfia, amely az érfal merevségét, illetve rugalmasságát méri, így még a tünetek jelentkezése előtt felismerhető az érfal meszesedése. A mérés alapján megállapítható, hogy milyen mértékű érelmeszesedés alakult ki a páciensnél" - hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit.
Összefoglalva tehát a magas vérnyomás kezelésében kitüntetett szerepe van a komplex vizsgálati csomagnak, hiszen csak a pontos diagnózisra és a rendszeres utánkövetésre épülhet eredményes terápia.
