A levélre a Ködpiszkáló Blog egyik szerzője, dr. Csupor Dezső is rátalált, és egy hosszú posztban meg is cáfolta a benne foglaltakat. A bejegyzésben arra igyekezett fektetni a hangsúlyt, hogy a parlagfüvet a helyén kell kezelni, hiszen allergizáló hatása miatt sokak életminőségét rontja és hatalmas gazdasági károkat is okoz.
A körlevél nem kevesebbet állít ugyanis, mint hogy a régi gyógynövényes könyvek is leírják a növény gyógyító tulajdonságát, magas vitamintartalmáról is ódákat zengenek, nem hiába szeretik lelegelni az állatok is. Ahogy azonban azt a szakember is leírja, a parlagfű Észak-Amerikában őshonos növény, csak a 19. században került Európába, hazánkban csak az 1920-as években jelent meg. Így nem tartozik a régi, hagyományos európai gyógynövények közé, és a régi gyógynövényes könyvek egyáltalán nem említik a gyógyhatással rendelkező fajok között.
Lássunk további részletet a levélből: "A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90%-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80%-a allergiás, és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop stb.), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek!"
Ahogy arra Csupor Dezső is reagál, a lisztérzékenység (gluténérzékenység, cöliákia) immunológiai alapon kialakuló, a gabonákban található glutén által kiváltott felszívódási zavar. Előfordulási gyakorisága valójában jóval 1% alatt van, a laktózérzékenység (tejérzékenység, laktózintolerancia) pedig azért alakul ki, mert az emberek egy részének bélrendszerében nem termelődik elegendő laktázenzim ahhoz, hogy az elfogyasztott tejtermékekben lévő laktóz nevű cukrot lebontsa.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A parlagfűallergiát ezzel szemben a növény virágpora váltja ki, amely jellegzetes légúti panaszokat okoz. A gluténérzékenység és a laktózintolerancia tehát a parlagfű-allergiától teljesen eltérő módon alakul ki, csúsztatás a három betegséget párhuzamba állítani.
A körlevél hosszan részletezi az egyéb allergiázó tényezőket, melyekről mintha elfeledkeznénk a parlagfű elleni hadjárat során. A blogbejegyzésben ez is a helyére kerül: "A növények közül van néhány, amelyre kifejezetten sokan allergiások. Ezek egyike a parlagfű, amely nemcsak azért veszélyes, mert a legfontosabb, leggyakrabban allergiát okozó növény, hanem azért is, mert idegen földrészről bekerült ún. özönnövényként nagyon gyorsan terjed. Az állatszőr és néhány egyéb allergia tüneteinek kialakulása elkerülhető vagy mérsékelhető odafigyeléssel (pl. az érintett nem tart otthon kutyát). A parlagfű-allergiával az a baj, hogy a gyorsan terjedő növény virágporát a szél továbbviszi, így az is részesül belőle, aki parlagfűmentesen tartja környezetét" - tisztázza a szerző.
A levélben egy anekdotikus leírás is szerepel egy kiránduló, allergiás panaszoktól szenvedő gyerekcsoportról, akik a parlagfüves mezőn semmilyen tünetet nem produkáltak, ellenben a nagyváros levegőjén rosszul lettek. Ennek a történeti valóságát ellenőrizni nem lehet, más aspektusból azonban kommentárra érdemes, ugyanis a parlagfű-allergia kialakulásának módja nem függ a nagyvárosi levegőtől. - "A légúti allergiásoknak valóban kedvez a kipufogófüst-mentes környezet, de a benzin- és dízelüzemű autók betiltásának elodázását a gyógyszeripar nyakába varrni teljesen alaptalan és elég meredek következtetés."
Az egyik legmeredekebb felhívás a levélben az, hogy a gyomnövényt ne irtsuk, mert "visszafogja az önmagát is a szaporodásban" - olvasható az irományban. Sajnos az állítás és a felhívás azonban nagyon veszélyes: a növényt nagyon gyors terjedése miatt ugyanis irtani szükséges. A fiatal, még nem virágzó, virágport nem termelő (így nem is allergizáló) növények kitépése, kaszálása a leghatékonyabb megoldás.
A levél szerzője az elfogyasztott parlagfűre is esküszik, mert szerinte az a sportteljesítményét is nagyban növeli. A szakember úgy véli, noha tényleg nem várható allergiás reakció elfogyasztásával, az evés közben belélegzett pollentől azonban túlérzékenységi reakció jelentkezhet. Nagyobb baj azonban, hogy fogyasztásával kapcsolatban nincsenek hosszú távú tapasztalatok, és tudományos igénnyel nem vizsgálták, tehát azt sem, hogy elfogyasztva veszélyes, mérgező lehet-e az emberre.
A parlagfüvet tehát irtsuk, allergiás társaink érdekében leginkább, figyeljük a híradásokat, amelyek a virágzásra hívják fel a figyelmet, hogy időben el tudjuk kezdeni a felkészülést az allergénnel szemben.
Legjobban: