A szülők sokszor nem tudnak mit kezdeni szívműtött gyerekükkel, a hogyan tovább kérdésével. Van olyan szülő, aki továbbra is szorong, túlfélti gyermekét, nemigen hiszi el, hogy tényleg meggyógyult. A másik véglet az, amikor a gyógyulás feletti örömben a gyermeket rögvest bedobják a mélyvízbe és agyonterhelik - kis túlzással -, azonnal öttusázni küldik. A megoldás nyilván valahol félúton keresendő, bár természetesen nincs általános recept: minden egyes eset egyéni elbírálást igényel.
Szerencsés eset
Jóskát egyéves koráig ellenőriztük. Nyitva volt a Botallo-vezetéke. Ez a verőér a méhen belül életbevágóan fontos, a tüdőartériát és az aortát köti össze, néha nem záródik be születéskor, mint ahogy az egészséges gyermekeknél megtörténik. Ha nagy, szélesen nyitott marad a Botallo-vezeték, túl sok vér áramlik át rajta, és ez komolyan terheli a szívet. Jóskánál szerencsére az ér keskeny volt, kevés vér áramlott át rajta. Mikor nyilvánvalóvá vált, hogy magától már nem fog bezáródni, katéteres módon (tehát a mellkas megnyitása nélkül, egy combartérián át bevezetett drót segítségével) "eltömeszelték" az eret. Minden későbbi ellenőrző vizsgálat arra utalt, hogy a gyerek szíve és erei tökéletesen műkődnek - és terhelhetőek is. Jóska tipikus példája annak, amikor semmilyen nyoma sem maradt a szívbetegségnek - tehát valóban mindent csinálhat a jövőben, még öttusázhat is.
Nem lesz tökéletes
Más volt a helyzet Juliskával, aki Fallot-tetralógiában szenvedett. Ez egy súlyos, összetett szívfejlődési rendellenesség, amely cianózissal - tehát a nyálkahártyák, a körmök, az ajkak kékségével (is) jár. Hároméves korára már több, úgynevezett palliatív - tehát nem végleges, a betegség tüneteit csak átmenetileg enyhítő - műtéten esett át. Mikorra kisóvodás lett, eljött az ideje, hogy végleg rendbe tegyék a szívét. Nagy, négyórás nyitott szívműtétet hajtottak végre rajta, leállított (extrakorporális) keringésben, azaz szív-tüdő készülék alkalmazásával. Bár az operáció jól sikerült, a posztoperatív időszak - ahogy egyébként az ilyen műtéteknél megszokott - nem volt könnyű. Még napokig gépi lélegeztetést, infúziót, sok gyógyszert igényelt, és hazaadását követően is még sokáig gyógyszereket kellett szednie.
Juliska szíve sohasem lesz teljes mértékben terhelhető. Nem hogy a sporttól, de minden nagyobb fizikai aktivitástól is szigorúan tiltva van. Ráadásul állandóan kardiológusnak kell ellenőrizne, nem utolsósorban az ilyen műtétek után gyakran fellépő szívritmuszavarok miatt. Szóval gyógyult, de azért a szíve sosem lesz olyan tökéletes, mint egészséges társaié.
Hosszantartó ellenőrzés
Ernő "lyukas szívvel", kamrai sövényhiánnyal született. Az első hónapok nehezek voltak, mert a csecsemő szívének jelentős nagyságú lyukán sok vér áramlott a nagyvérkörből a kisvérkörbe, folyamatosan gyógyszerekkel kellett a szívét támogatni. Másfél éves korában vált aktuálissá a szívműtétje, mely (szintén leállított szívműködés és szív-tüdőgép használata mellett) jól sikerült, a kóros összeköttetést teljesen megszüntették. Az ellenőrzések során ultrahangvizsgálattal minimálisan tágabb bal kamrát, enyhe falmozgás-zavart találtunk nála, de nem volt más eltérés, vígan tipegett, játszadozott. A szülőket azért mégis ki kellett (kicsit) ábrándítanom: Ernő sosem léphet NB II-es focista papája nyomdokaiba, mert nála semmilyen versenysport, extrém terhelés nem jöhet szóba. Kezdetben gyógytornát, majd könnyített testnevelés órát javasoltunk. És hosszú évekig ellenőrzésre kell járnia. VIII.évf./3.szám
