2001. december 6. és 8. között rendezték meg Budapesten a Hypertonia Kongresszust, mely Magyarország egyik legrangosabb orvosszakmai rendezvénye.
A kongresszus elnöke, Prof. Dr. Rosivall László egyetemi tanár elmondta, hogy hazánkban 1,5 millió ember érintett a magasvérnyomás-betegségben. Számuk az utóbbi években nem sokat változott, és megfelel a fejlett országokra jellemző 15-20 %-os aránynak, ami azonban jó eredményként értékelhető, mivel korábban folyamatosan nőtt a betegek száma, s a növekedést sikerült megállítani.
A szélütésen és az infarktuson kívül a magasvérnyomás-betegség több szervi szövődménnyel is járhat, így például veseelégtelenséget, végtagkeringési és látászavarokat is okozhat.
A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában nagy szerepet játszik az érfalak beszűkülése, az érelmeszesedés. Magyarországon több olyan gyógyszer van már forgalomban, mely amellett, hogy eredményesen csökkenti a magas vérnyomást, az érelmeszesedés folyamtatát is lassítja. Ezeket a hatásmechanizmusokat több nagy nemzetközi vizsgálat két nagy vérnyomáscsökkentő hatású gyógyszercsoportnál, a kalcium-antagonistáknál és az ACE-gátlóknál is bebizonyította.
Ahogy már korábban beigazolódott, magas életkorban sem normális a megemelkedett vérnyomás. Talán kedvezőbb, ha az emelkedés lassú, és nem hirtelen következik be, mivel így a szervezet jobban tud alkalmazkodni a megváltozott belső környezethez, például azáltal, hogy megnyílhatnak olyan érszakaszok, amelyek korábban nem voltak átjárhatóak. A vérnyomás ingadozása is kedvezőtlen, ezért Dr. Farsang Csaba fontosnak tartotta kiemelni, hogy a vérnyomás-csökkentőket rendszeresen kell szedni. A rendszertelen szedés, illetve a váltakozó, hol magasabb, hol alacsonyabb vérnyomás rosszabb, mintha egyáltalán nem szedne gyógyszert a beteg. Helyes használat mellett a gyógyszerezés segítségével nagyon jó eredményeket lehet elérni, és pl. a budapesti betegek 20-30 százalékában a kezelés eredményeképpen 6 hónap után a vérnyomás megfelelő szintre állt be, de ez az arány akár 50 % is lehetne, ha betegek jobban odafigyelnének vérnyomásukra.
A vérnyomáscsökkentők akkor is jól hatnak, ha a magas vérnyomás közvetlen oka amúgy ismeretlen, egyébként ma még ez a helyzet az esetek csaknem mintegy 95%-ában.
A kutatások azt igazolják, hogy a vérnyomáscsökkentés - természetesen az alacsony vérnyomással leélt életszakasztól függően, időarányosan - növeli a várható életkort. Még akkor is meghosszabbítja az életet, ha a normálisnak mondható, 120 Hgmm körüli (szisztolés) értéket tovább csökkentik. Itt a kimutatható életkor-növekedés csak 4-5 napot tenne ki, tehát nyilvánvalóan nem éri meg a kezelést és az esetleges mellékhatások okozta károkat, de mint tény érdekes és tanulságos. Ma Magyarországon átlagosan 11 évvel élünk kevesebbet a magas vérnyomás miatt, és ezen a statisztikán bizony van még mit javítani.
A szív és érrendszeri betegségek kapcsán hajlamosak vagyunk elsősorban a férfiakra gondolni, pedig sajnos egyre nagyobb arányban érinti a nőket is a magasvérnyomás-betegség szövődményeként kialakuló különböző szívbetegségek előfordulása. Testi-lelki beállítottságuknál fogva a nőknél másképp jelentkeznek a panaszok. Kevésbé figyelnek a kezdeti tünetekre, így a bajokról is csak később vesznek tudomást, amikor azonban már súlyosabb állapotokkal kell számolni, tehát a gyógyítás is nehezebb.
Magyarország egyébként élen jár az érrendszeri megbetegedések kutatásában és a gyógyító munkában. Dr. Korányi Sándort, aki egyébként vesegyógyászként dolgozott, munkájához kapcsolódó vérnyomással kapcsolatos kutatásai elismeréseként a múlt század elején Nobel-díjra jelölték. Ma, amikor az egészségügy problémáival lépten-nyomon szembesülnünk kell, nagyon jó volt hallani, hogy a magyar háziorvosok felszereltsége és tájékozottsága vérnyomásügyben világszínvonalú, sőt, annál is jobb. A vérnyomásbetegségek tengerentúli szakértője, Pickering professzor maga is meglepődött a hazánkban tapasztaltakon: csaknem minden háziorvos rendelkezik olyan vérnyomásmérő készülékkel, melynek segítségével a nap 24 órájában követhető a páciens vérnyomásának alakulása, ráadásul a kutatásokat nagyon megkönnyíti, hogy a készülékek többnyire azonos típusba tartozó, egységes márkájú készülékek, amely az eredmények értékelhetősége szempontjából korántsem közömbös. Az Egyesült Államokban a háziorvosoknak csak mintegy negyede rendelkezik ilyen műszerekkel.
Az eredmények mellett azonban még korántsem lehet nyugodtan hátradőlni a karosszékben. Szó szerint nem! Elméletileg kezdjük tudni, mennyire fontos a mozgás, de gyakorlatilag nem mozgunk eleget.
A betegek tájékoztatása és képzése is ad még tennivalót. Egy tavalyi, 4000, műtét után felépült infarktusos beteg körében végzett, kérdőíves kutatás tanúsága szerint, a megkérdezetteknek 40 %-a csak a műtét körüli vizsgálatok kapcsán szembesült vele először, hogy egyáltalán van vérnyomása.
A Hypertonia Társaság célja, hogy azok számára is eljuttassák az egészségük megőrzéséhez szükséges információkat, akiket eddig nem sikerült elérniük, így 2002-ben, a lassan már hagyományossá érő május elsejei Hypertonia-napon Budapest mellett további négy nagyvárosban, Debrecenben, Pécsett, Győrött és Debrecenben szerveznek érdekes felvilágosító programokat.
