Az elmúlt napokban bejárta a világsajtót a hír, miszerint neves víruskutatók kutya-koronavírus okozta fertőzésekről számoltak be legújabb, a Clinical Infectious Diseases című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. Összesen nyolc kórházi páciens mintájában azonosították a kórokozót a malajziai Sarawak államban, akik kivétel nélkül tüdőgyulladás miatt szorultak kezelésre. A pandémiával, illetve a COVID-19-cel terhelt mindennapi tapasztalatok tükrében óhatatlanul is sokakban felmerül a félelem, hogy a fenti esetek egy újabb járvány jelentette fenyegetésre figyelmeztetnek. Sarah L. Caddy, a Cambridge-i Egyetem virológus, immunológus kutatója szerint azonban érdemes egy kicsit jobban a hír mögé néznünk, mielőtt aggódni kezdenénk a hallatán.
Mint azt a szakember a The Conversation oldalán megjelent cikkében írja, célszerű először is tisztázni, hogy a tanulmány által bemutatott kutya-koronavírus nagyon távoli kapcsolatban áll csupán a SARS-CoV-2-vel. A koronavírusok családja ugyanis igen tágas, képviselői pedig négy nagyobb csoportba oszthatók: a görög ábécé betűivel jelölve alfa-, béta-, gamma- és delta-koronavírusokra. A SARS-CoV-2 a béta-koronavírusok közé tartozik, míg a mostani kutya-koronavírus az alfák kategóriájába. A tudomány mintegy fél évszázada ismer már kutyák között terjedő koronavírusokat, és ezek mind ez idáig viszonylagos csendben léteztek, azaz legfeljebb az állatorvosi virológusok és néhány kutyagazdi figyelmet keltették fel. Csakhogy amióta kitört a pandémia, azóta olyan helyekről is előbukkannak koronavírusok, ahol korábban senki sem kereste azokat.
Véletlenül találtak rá a kutya-koronavírusra
A Malajziában azonosított fertőzésekre váratlanul derült fény. A kutatók valójában egy új tesztelési eljárás fejlesztésébe fogtak azzal a céllal, hogy a teszt egy csapásra képes legyen kimutatni bármilyen koronavírust a vizsgált mintában. Miután a laboratóriumi kísérletek biztató eredményeket hoztak, a kutatócsapat 192 tüdőgyulladással kezelt kórházi páciensen is kipróbálta az úgynevezett pán-koronavírustesztet. A tőlük vett mintákból kilenc esetben született pozitív eredmény. További laboratóriumi vizsgálatokból kiderült, hogy a kilenc pozitív mintából ötben teljesen szokványos, náthás megbetegedést okozó koronavírusok voltak csupán jelen. A fennmaradó négy minta viszont kutya-koronavírust tartalmazott, majd az érintett pácienseket kezelő kórházak más betegeinek mintáit tesztelve újabb négy pozitív esetet lehetett kimutatni.
A nyolc érintett beteg orr- és torokváladékát tanulmányozva a kutatók további információkhoz jutottak a fertőzést kiváltó kutya-koronavírusról, a többi között a genomját is képesek voltak szekvenálni. Az elemzés alapján a vírus közeli rokonságban áll néhány más alfa-koronavírussal, köztük például sertések és macskák között terjedő kórokozókkal. Ezen felül kiderült, hogy egy eddig ismeretlen törzsről van szó, mivel korábban még sehol sem azonosították.
Nincs bizonyíték, hogy terjedne emberek között
Sarah L. Caddy mindazonáltal felhívta a figyelmet néhány fontos tényre az ügy kapcsán. Először is egyelőre nem lehet biztonsággal kijelenteni, hogy egyáltalán a kutya-koronavírus váltotta volna ki a betegek tüdőgyulladását . Annál is inkább, mert a nyolcból hét páciens szervezetében valamilyen egyéb vírusfertőzés is jelen volt, így adenovírus-, influenzavírus- vagy éppen parainfluenzavírus-fertőzés. Ezek mindegyikéről ismert, hogy önmagukban is okozhatnak tüdőgyulladást, magyarán a kutya-koronavírusról csak annyit lehet elmondani, hogy kapcsolatban állt a megbetegedésekkel, de azt nem, hogy egyértelműen a kiváltó okuk lett volna.
Az aggódó hangok másik jellemző felvetése az volt, hogy a malajziai páciensekben azonosított koronavírus talán képes emberről emberre is terjedni, ennélfogva akár járványt kirobbantani. Csakhogy a híradások jelentős része nem tett említést arról, hogy a tanulmányban bemutatott fertőzések mindegyike a 2017-2018-as időszakban történt. További fertőzésekről azóta sem érkezett jelentés, valószínűtlen tehát, hogy az érintett kutya-koronavírus képes lenne járványt kiváltani az emberi közösségekben. "A koronavírusok napjainkban a figyelem középpontjába kerültek, és ahogy további releváns vírusok után kutatunk, elkerülhetetlenül is újabb pozitív mintákat találunk majd egészen váratlan helyeken. Ezek zöme azonban csupán tudományos körökben lesz érdekes, és nincs szükség miattuk riadót fújni" - hangsúlyozta a szakember. Hozzátette ugyanakkor, hogy a virológusoknak továbbra is résen kell lenniük arra az esetre, ha egy újabb szignifikáns koronavírus ugrana át valamely állatfajról az emberre.
