A HPV az emberi hámsejtekben szaporodó humán papillómavírus rövidítése, több mint 130 típusa ismert. A kórokozó főként szexuális úton terjed, de a behatolás nélküli nemi aktus során is továbbadható a fertőzés, ugyanakkor használati tárgyakkal is átvihető. Az óvszer sem nyújt teljes körű védelmet a HPV fertőzés ellen, mivel bőrkontaktus útján továbbítható. Az onkogén HPV 16 az ujjak és a nemi szervek közvetlen érintkezésével is terjedhet.
A HPV nemcsak méhnyakrákot okozhat
A HPV számos jó- és rosszindulatú elváltozásért felelős, a méhnyakrák mellett további rákos megbetegedéssel is összefüggésbe hozható. Ide sorolható a hüvely- és szeméremtesti rák, a végbélnyílás körüli rákok, a hímvessző rákja, valamint a fej-nyaki rákok (például a mandularák) is. A fertőzésnek gyakran nincsenek tünetei, vagy csak hosszabb lappangási idő után jelentkeznek, így a férfiak és a nők tudtukon kívül vírushordozókká és terjesztőkké válhatnak.
A 45 év alatti nők körében a méhnyakrák a második leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés: évente 1000-1200 új esetet diagnosztizálnak,* hazánkban háromszor annyi halálos áldozatot követel, mint Európa többi részén. Annak ellenére, hogy sokan tisztában vannak a kockázatokkal, és fontosnak tartják a megelőzést, a magyar nők alig negyede jár rendszeres szűrővizsgálatra, pedig egyszerű szűréssel felismerhető lenne a kezdődő vagy már meglévő betegség.
A fertőzés megelőzésének kulcsa a védőoltás
A méhnyakrák elsődleges megelőzése a HPV fertőzés elleni védőoltással lehetséges. A HPV elleni vakcinákkal nagy eséllyel megelőzhető a rák bizonyos fajtáinak kialakulása. Ám emellett kiemelten fontos a rendszeres szűrővizsgálat is, hiszen minél korábban fény derül a problémára, annál nagyobb eséllyel gyógyítható a betegség.
A szűrés életet menthet
Az onkogén típusú HPV-fertőzés rákmegelőző elváltozásokká alakulhat az évek során. Ezeknek a rendellenességeknek a súlyossága széles skálán mozog, az enyhébb sejtváltozásoktól a rákos daganatokig. A méhnyak léziókat, elváltozásokat általában szűrőprogramok keretén belül azonosítják, diagnosztizálják.
A jól megszervezett szűrőprogramok a méhnyakrák és az azt megelőző állapotok előfordulását jelentősen csökkentik. A betegség kialakulásának kockázata lényegesen magasabb azoknál a nőknél, akik nem vesznek részt rendszeresen méhnyakrák-szűrésen. A szűrés tehát fontos, azonban az onkogén HPV fertőzés, illetve az esetleg következményes méhnyakrák elleni legjobb védelmet a HPV elleni védőoltás és a szűrés kombinációja biztosítja. Az elemzések szerint a korai életkorban beadott védőoltás, utána a 25 éves kortól végzett rendszeres szűrés a legjobb módszer a méhnyakrák kockázatának csökkentésére. (X)
* Kásler és mtsai, Orvosi hetilap. 153 évf. Suppl 1-38; 2012
