Az új vírustörzset a hírekből "ausztrál influenzaként" ismerjük, amely idén 137 ezer embert fertőzött meg Ausztráliában. Az új influenza elkerülhetetlenül megjelenik itthon is a soron következő szezonban, sőt minden bizonnyal már Magyarországot is elérte, csak még "gyenge" - írta a 24.hu .
Kevésbé lesz súlyos a vírus, ha oltatunk?
Arról korábban már beszámoltunk, hogy a tavalyinál súlyosabb influenzajárványra kell felkészülni egész Európában, az influenzaszezon pedig december vége felé kezdődik, így a mostani légúti megbetegedéseket még nem ez okozza. Az influenza védőoltás ugyan nem nyújt 100 százalékos védelmet, de aki beadatja magának és elkapja az új vírust, annál a betegség nem lesz súlyos lefolyású. Ahhoz, hogy a védettség kialakulhasson, az oltás után körülbelül két hét szükséges.
Miért lehet hatásos a védőoltás?
A folyamatos vírusmutáció eredményeként évről-évre új influenzatörzsek jelennek meg, ezek az úgynevezett szezonális változatok. Mindegyik variáns más és más immunválaszt vált ki a gazdatestből, ezen múlik, hogy súlyosabb vagy enyhébb lefolyású betegséget okoznak - magyarázza a 24.hu-nak Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa. A betegség súlyossága azon is múlik, hogy szervezetünk találkozott-e már korábban az adott vírussal vagy hozzá nagyon hasonlóval, ezért lehet hatásos a védőoltás az új törzsek ellen is.
Az influenzaoltás egyrészt védettséget nyújt a szezonális influenza újabb variációival szemben, másrészt ha minél többen beoltatják magukat, a vírusnak annál nehezebb dolga van: kevésbé tud terjedni, és lényegesen kevesebb esélye van mutálódni. Az influenza átoltottság ideális aránya legalább 40 százalék lenne, Magyarországon ehhez képest jelenleg ez csak 20-24 százalék.
Valóban új az "új influenza"?
A lap által megkérdezett virológus szerint az "új influenza" esetében köznapi értelemben nem beszélhetünk újdonságról annak ellenére sem, hogy a tudományos terminológia szerint tényleg új vírustörzsről van szó. Az ausztrál influenza annyiban új, hogy az influenza embert leginkább érintő, 1940 óta ismert B vírusának egy szezonális változata jelent meg a déli kontinensen. Illetve a szakértő szerint abban is, hogy az ottani tapasztalatok szerint súlyosabb és több embert érintő megbetegedést okoz, mint az elmúlt évek influenzái.
Miért nincs már most járvány?
Az, hogy a vírustörzs december végén akár járványt okozzon, nem azt jelenti, hogy december végére ér hazánkba. Globalizált világunkban a vírusok ugyanis napok alatt képesek kontinensről kontinensre vándorolni, ezért nagy valószínűséggel az "ausztrál influenza" is már rég megérkezett. De terjedni, nagy számú megbetegedést, vagy akár járványt okozni még nem tud, mert ahhoz hideg, párás időre van szüksége, hiszen ilyen környezetben tudja fertőzőképességét a szervezeten kívül is tovább megőrizni. Az aktuális influenzaszezon kezdete általában ezért az év vége, és emiatt tart az első melegebb időszakig.
A 24.hu nagyon leegyszerűsített példája alapján ezt úgy lehet elképzelni, hogy szeptember végén, a meleg, napsütés időben egy influenzás utas Ferihegyen leszáll a Melbourne-ből érkező gépről és letüsszenti a korlátot. A vírus ebben a környezetben gyenge és "életképtelen", hiába fogják meg utána többen is a vasat, senkinek nem lesz baja. De ha ez egy ködös, fagypont körüli januári napon történik, egy utastárs kezére tapadó, ereje teljében lévő vírus ha az adott illető orrához, szájához kerül, már meg is kezdheti hódítását Magyarországon.
