Kolera: ma is pusztít

A kolera okozója egy Vibrio cholerae nevű baktérium, mely a vékonybélbe kerülve szaporodik el. A betegséget a baktérium több típusa is okozhatja, ezek súlyosságban eltérhetnek: egyes altípusok olyan, rendkívül komoly tünetekkel járhatnak együtt, hogy akár néhány óra alatt halált okozhatnak.

A baktériumok életfeltételei, szaporodása a környezetüktől függ: ha ez kedvező a számukra, akkor viharosan szaporodni kezdenek, de lehet a környezet hatása rájuk közömbös, a szaporodásukat gátló és pusztító is. Elpusztításuk történhet fizikai és kémiai úton. Nem kedvező a számukra például az ultrahanghatás, a kiszáradás (bár a spórás változat ennek ellenáll), a sugárzó energia, például a napfény vagy a kvarc-lámpa, a magas hőmérséklet (a hideget viszont igen jól tűrik). Tudjon meg többet, kattintson! A kolerát okozó baktériumok a leggyakrabban szennyezett vízzel vagy élelmiszerrel kerülnek a szervezetbe. A fejlett országokban az utóbbi a jellemző, míg a fejlődő országokban a szennyezett víz okozhat járványokat. Az élelmiszerek közül a kagylók és az osztriga lehetnek a legveszélyesebbek, de a szennyezett vízzel megmosott zöldség és gyümölcs is fertőzést okozhat. Mintegy 100 millió baktériumot kell „elfogyasztani” ahhoz, hogy valóban megbetegedjen valaki, a baktériumok nagy részét ugyanis elpusztítja a gyomorsav. Éppen ezért, a betegségre fogékonyabbak lehetnek azok, akiknek a szervezete kevesebb gyomorsavat termel. A gyomorból vékonybélbe kerülő baktériumok ott megtelepednek és olyan méreganyagokat, úgynevezett exotoxinokat kezdenek termelni, melyek a hasmenéshez vezetnek. A hasmenéses székletből aztán újabb nagy mennyiségű baktérium kerülhet a talajvízbe, a csatornába vagy akár az ivóvízbe is.

A kolera nagyon gyakran a gyermekeket támadja meg, a 2 és 4 év közöttieknél tapasztalható a legtöbb fertőződés. Szintén befolyásolja a vércsoport, hogy mennyire fogékony valaki a fertőzésre. A betegség súlyossága függ az egyén immunrendszerétől és a tápláltsági állapottól (például az esetleges vitaminhiányoktól) is.

A kolera legjellegzetesebb tünete a hirtelen kezdődő, rendkívül súlyos, vizes, néhány napig tartó hasmenés, de emellett hányás, és izomgörcsök is előfordulhatnak. A hasmenéses székletet gyakran „rizsnyákos” székletként írják le, és jellegzetes, halra emlékeztető szaga van. A hasmenés olyan súlyos lehet, hogy egy (nem kezelt) beteg naponta akár 10-20 liternyit is kiadhat magából. A hasmenés következtében a szervezet igen könnyen és gyorsan kiszáradhat , az elektrolitegyensúly is felborulhat. Ennek tünetei a beesett, fátyolos tekintetű szemek, a hideg, rugalmatlanná váló bőr, a kéz és a lábfejek ráncosodása, illetve a bőr elszíneződése. A tünetek a fertőződést követően akár két-három órával is elkezdődhetnek. A kolerát ritkán kíséri láz, ez általában más fertőzés meglétére is utal.

A kolera napjainkban is több millió embert érint, és évente átlagosan 100 ezer halálesetet okoz , főleg a fejlődő világ országaiban, így Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Indiában, Közép- és Dél-Amerikában és a karib térségben. A szakemberek szerint valójában azonban jóval többen betegedhetnek meg kolerában évente, mint azt hivatalosan jelentik, de sok esetben az érintett országok félnek attól, hogy a járvány negatív hatással lehet például a turizmusra.