Kémcsövek, kórokozók, járványok

Érdekesség: A szó jelentése: "annak tanulmányozása, hogy mi történik az emberekkel". Görög eredetű: epi (rajta, között)+demos (nép, emberek)+logos (tanulmányoz) szavakból származtatható.Talán nem is sejtjük, hogy az általunk csak többnyire a televíziós sorozatokból és sci-fi regényekből ismert tudomány, az epidemológia, más néven a járványtan milyen szerteágazó tudományág, mely tulajdonképpen a betegségek okait, elterjedését tanulmányozza és ellenőrzi. Mielőtt azonban megismernénk részletesebben a tudományágat, érdemes a történetét is áttekintetni.

Járványtörténelem

Már a Bibliában és a zsidó orvoslás történetében is számos olyan utalást találunk, amely a közegészséget, a higiéné fenntartását célozta. Az orvostudományok történetében itt is természetesen Hippokratészt kell említenünk, akinél megtalálhatjuk a járványtannal kapcsolatos elgondolások legelső nyomait. A görög hagyományokon és tudományon kívül nem kevéssé jelentős az arab epidemiológia sem, amely éppen a 14. század közepétől támadó pestis következtében indult fejlődésnek.

Az első demográfiai statisztika John Graunt (17. sz.) nevéhez köthető, aki a londoni keresztelők és temetések statisztikáját vizsgálta, de szintén a szigetország szülötte James Lind (18. sz.), aki a hajózási higiéné úttörőjeként vonult be az epidemológia történetébe.

A következő évszázadokból John Snowt (19. sz.) érdemes nevesítenünk, aki a közegészségtan, az epidemiológia és az aneszteziológia legendás alakja volt, és az 1853 – 1854-es londoni kolerajárvány idején a betegség elterjedésének okára derített fényt. Joseph Goldberger a pellagrát kutatta, munkásságát a "klinikai epidemiológia" előhírnökének is nevezhetjük, aki pedig az epidemiológiában használatos módszereket, indexeket, paramétereket finomította, nem más, mint Wade Hampton Frost (19-20. sz.) professzor. Francia tudósok is előmozdították a medicina fejlődését, nevesül D’Alembert, Condorcet, Euler, Bernoulli, Lagrange, Laplace) és Pierre Charles Alexandre Louis.

Mérföldkő volt Robert Koch és Louis Pasteur munkássága, hiszen ők fogalmazták meg a betegségek eredetének bizonyító kritériumait, velük egyidőben pedig Max Josef von Pettenkoffer (1818–1901) vegyész a higiéné és a betegségek megelőzése terén alkotott maradandót. Semmelweis Ignác a gyermekágyi láz rejtélyének megfejtésével és munkásságával írta be nevét az epidemiológia tankönyvekbe, másik magyar tudósunkat, Fodor Józsefet munkássága alapján pedig méltán nevezhetjük a "magyar népegészség apostolának".

Az epidemológia feladatai

Érdekesség: Az epidemológián belül beszélhetünk általános járványtanról, mely a fertőző betegségek összességére vagy nagyobb csoportjára érvényes törvényszerűségeket, alapelveket és a védekezés általános módjait ismerteti, illetve részletes járványtanról, mely egyenként foglalkozik a fertőző betegségekkel. Az epidemiológia a betegségek meghatározóit, elterjedtségét és gyakoriságát tanulmányozza, továbbá azt vizsgálja, hogy ki lesz beteg és miért, a tudományon belül pedig megkülönböztetünk leíró, elemző és kísérletes epidemológiát. Az epidemológus éppen ezért nemcsak a beteg embereket vizsgálja, hanem az egészségeseket is, hogy feltérképezze a betegségek, állapotok, rendellenességek, fogyatékosságok okát és/vagy eredetét. Feladatai között szerepel, hogy meghatározza a különféle kórokokat, ezek jellegzetességeit, átvitel módjait, továbbá a közreműködő tényezőket, mindent súlyozva és mérlegelve, ezáltal is kontrollálva betegségeket, és gondoskodva a megelőzéséről és ellenőrzéséről.

Talán nem meglepő, hogy a felsorolt feladatok miatt a tudományágban számos vizsgálati módszert és paramétert használnak, legfőképpen a huszadik század elejétől. A járványok megjelenését, valószínű terjedését például matematikai modellekkel jósolják meg, és ezeket a modelleket használják az oltási kampányok megtervezésében.

Kapcsolata más tudományokkal

Természetesen a járványtan nem csak önmagában állja meg a helyét, hanem szorosan összefügg más tudományágakkal is, így a mikrobiológiával, hiszen a fertőző betegségek diagnosztizálásához szükségesek a mikrobiológiai vizsgálatok, de kapcsolódik még a klinikai tudományágak (pl. belgyógyászat, gyermekgyógyászat) mellett a közegészségtanhoz is. Kapcsolatban áll az orvosi meteorológiával is, mivel az a fertőző betegségek évszakonként változó előfordulására, illetve az időjárási viszonyok és a fertőző betegségek gyakorisága között kutatja az okokat.