Az Oxford University kutatói szerint lehetséges lehet egy húszas éveiben lévő fiatal immunrendszerét "átültetni" egy kilencvenes éves páciensbe. Ha a készítmény a klinikai teszteken is jól teljesít, erős javulásnak indulhat a brit egészségügyi rendszer időseket érintő része: az influenza évente ötezer halálesetet okoz, amelyeknek a nagy része sajnálatosan az idősek közül kerül ki.
"A vírusos fertőzések mindenki számára kellemetlenek, de a 65 év felettiek számára kifejezetten veszélyesek, számukra pedig kötelező az éves influenzaoltás, ez az egyik legjobb védekezés. A célunk az, hogy ezt a védelmi vonalat erősítsük, akár immunerősítő vegyületek hozzáadásával is" - mondta Katja Simon, a kutatás vezetője.
A vakcinák azért működnek gyengébben idősebb szervezetekben, mert ahogy öregszünk, immunrendszerünk elveszti "memóriáját", kevésbé emlékszik a fertőzésekre, hogy mit győztünk le korábban és mi ellen lettünk beoltva. Ez azért történik így, mert a T-sejtek, a fertőzésre adandó választ koordináló fehérvérsejtek elveszítik azon képességüket, hogy "emlékképet" alakítsanak ki a fertőzésről, így az idősek, ha egy vírusfertőzés ledönti őket lábukról, képtelenek erős immunválaszt kialakítani.
Az említett spermidin viszont az autofágia folyamatát erősíti: ez az a mechanizmus, amelynek során a sejt feleslegessé vált vagy károsodott részecskéit lebontja és bekebelezi. Azon egerek, akikből hiányzott egy autofágiával kapcsolatos fontos gén, nem tudtak memória-T-sejteket kialakítani (nem tudtak emléket kialakítani erről sejtszinten), miután megkapták az influenzaoltást. Az is kiderült, hogy az idősebb egerekben csökkent az autofágia mértéke. A spermidin hatására azonban a T-sejtek válasza és az immunválasz kialakulása drámai módon megugrott. A kutatók szabadalmaztatták a spermidint és tovább fejlesztik, mielőtt elkezdenék az emberi kísérleteket - úgy vélik, 5-10 évbe telhet, mielőtt az emberi használatra alkalmas vegyület eléri a kórházakat és a klinikákat.
