A milliméter ezredrésze
A baktériumok mérete 0,2 és 500 mikrométer között változik, átlagosan 20 mikrométer. Ez már a szabad szemmel egyáltalán nem látható nagyság, hiszen a mikrométer a milliméter ezredrésze. A természetben ezek a legkisebb élőlények, mert noha a vírusok egy nagyságrenddel náluk is kisebbek (nanométerben, a méter egymilliárdod részében mérhető a "nagyságuk"), de azokat a szakemberek nem tekintik élőlényeknek, csak "genetikai információnak", mivel önállóan nem, csak gazdaszervezetben mutatnak életjelenséget. A baktériumok rendkívül egyszerű élőlények, maganyagból (DNS) és sejtfalból állnak, anyagcseréjüket vagy fotoszintézis, vagy kemoszintézis útján biztosítják. Az emberre veszélyes baktériumok ez utóbbi kategóriába tartoznak.
Ravasz szaporodás
Ha megfelelőek a körülmények, a baktériumok igen gyorsan szaporodnak, mintegy húsz percenként megduplázódik a számuk. Van olyan baktérium is, amelyik viszont a kedvezőtlen körülményekre különleges "túlélési stratégiával" rendelkezik: spórákat képez, amely állapotban nem szaporodik ugyan, de akár éveket is képes várni ilymódon a javuló létfeltételekre: ha változik a helyzet, újra szaporodóképes formát ölt. Ilyen például az ember számára kórokozó baktériumok közül a vérmérgezést okozó tetanusz, a lépfene betegségért felelős anthrax, és a súlyosan mérgező botulinusz baktérium.
Mélységek és magasságok lakói
A baktériumok gyakorlatilag mindenütt megtalálhatók a Földön, nemcsak a talaj és a tárgyak felszínén, a növények, az állatok illetve az emberi szervezetek parazitájaként, hanem még ott is, ahol a mostoha körülmények, a fény és az oxigén híján az életnek a legegyszerűbb formáját is elképzelhetetlennek tartjuk. Így találtak már mélyfúrásnál, ötszáz méter mélységből származó kőzetmintában is baktériumokat. Ezeknek a fennmaradásához és szaporodásához ugyanis fényre nincs szükség, csak melegre és valamennyi nedvességre.
Egyes kutatók szerint épp ezek, a föld mélyén élő, Archaea-knak nevezett mikrobák a Föld legősibb élő szervezetei. Az óceánok legmélyebb árkaiban, több kilométer mélyen a vízfelszín alatt, ahová a legkisebb fény sem hatol be, ott is gazdag változatosságban fedezték fel a legkülönbözőbb baktériumokat. Ugyanígy nem élettelenek a bolygónk legmagasabb hegycsúcsai sem: nyolcezer méteres magasságban, az örök jég borította sziklákon is találtak ezekből az egyszerű, de ezek szerint végtelenül szívós parányi élőlényekből.
Extrém életkörülmények
Elképesztő, az élet bármely megnyilvánulási módjával összeférhetetlennek tűnő helyeken is találtak élő mikroorganizmusokat. Tapasztalhatták a mikrobiológusok, hogy a sarki rettenetes hideg, a Holt-tenger sója, a föld mélyében uralkodó hőség és nagy nyomás, az oxigénhiány sem gátolja bizonyos baktériumfajták szaporodását. Forrpont közeli hőmérsékletű hőforrások vize is tartalmazhat egyes baktériumfajokat. Ezen mikroorganizmusok alkalmazkodóképessége messze meghaladja minden ismert élőlényét. Ennek egyik oka hihetetlen változatosságukban keresendő: a kutatók szerint egyazon baktériumtelepen található baktériumok genetikai anyaga is óriási változatosságot mutat, és sokmilliónyi baktériumfaj lehetséges a Földön, amelyeknek jó része máig ismeretlen előttünk.
Különleges képességek
Tudományos fantasztikus filmek legkreatívabb forgatókönyvírói sem képesek kiötölni olyan lehetőségeket, amelyeket a valóság rendre produkál, ahogy egyre többet tudunk meg a Föld legkisebb, legegyszerűbb és legváltozatosabb élőlényeiről. Egyes baktériumfajok szaporodóképessége, sokaságában hatalmas tömege, extrém körülményeket is uraló életképessége, anyagcseréjének sajátosságai miatt ezeket a mikroorganizmusokat tanácsos megismerni, sőt, felhasználni az ipar és az energiaszektor szakembereinek is. Elég csak néhány hírt idézni a tudomány világából, hogy lássuk, milyen sok irányban folynak kutatások a baktériumokkal kapcsolatban. Így például 2010-ben egy amerikai építész egy új építőanyagot dolgozott ki, amely homokból, karbamidból és baktériumokból épül fel és kémiai reakciók során égetés nélkül, szobahőmérsékleten is márvány keménységűvé áll össze.
Két éve pedig arról érkezett hír, hogy skót egyetemistáknak úgy sikerült genetikailag módosítani baktériumokat, hogy azok bizonyos anyaggal érintkezve fényleni kezdenek. A kísérlet célja, hogy ezeket jelzőanyagként használhassák, ha az átvizsgálandó területen robbanóanyag van, például taposóaknák találhatók. Régóta keresik a megoldást a nagy tankerhajó- és olajkút-katasztrófák következményeinek felszámolására is: vannak olyan baktériumok, amelyek képesek "felfalni", eltüntetni a tengervízbe jutó kőolaj-szennyeződéseket. Az pedig egy sajátos alternatív energiaforrást nyit meg, ha sikerül ipari méretűvé tenni a baktériumok közreműködésével keletkező biogázok termelődését.
