Lassan fél éve (2019. június 30.), hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezte, hogy a négykomponensű influenza elleni oltást a várandós nők is megkaphassák. Az anya védettsége mellett - passzív immunizálás révén - az oltás a magzatnak is védelmet nyújthat.
Ezért veszélyes a várandós nőkre az influenza
Influenza szempontjából a várandós nők és magzataik a kiemelten veszélyeztetettek közé tartoznak: a várandósság ideje alatt előforduló és elfajuló influenza koraszüléshez, alacsony születési súlyhoz vagy akár halva születéshez is vezethet. Pedig az oltással megszerzett védettség kicsinek és nagynak egyformán előnyös, épp ezért számít jelentős mérföldkőnek az OGYÉI döntése: engedélyezi az influenza elleni vakcina javallatának kiterjesztését a várandós nőkre.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tavaly év végi jelentése szerint az EGT 28 államában, közöttük Magyarországon is kifejezetten ajánlják a terhes kismamáknak az influenza elleni oltást, hogy a szövődményeket el lehessen kerülni. Az ECDC nem teljes körű statisztikái szerint a teljes lakosság átoltottsági mutatójában is hátul helyezkedünk el az uniós mezőnyben: 20 százalék körüli a rátánk, szemben az EU által kívánatosnak tartott 75 százalékkal.
Ennél is rosszabb a helyzet a várandós nők esetében: az éltanulók (Írország, Észak-Írország, Skócia, Belgium) 50 százalék fölötti mutatójához képest Magyarországon csupán a terhes kismamák pár százaléka oltatja be magát influenza ellen. Pedig a várandósság különleges immunológiai állapotot teremt: ilyenkor csökken az anya szervezetének védekezőképessége annak érdekében, hogy a benne fejlődő magzatot ne idegenként ismerje fel. Pontosan ezért lehet sokszor életmentő a vakcina a terhesség idején, megelőzendő a súlyos és halálos esetet okozó megbetegedéseket.
Mivel élő kórokozót nem tartalmaz, az oltás a várandósság alatt is biztonságosan beadható. Az anya testében képződő antitestek a méhlepény közvetítésével átjutnak a babába is, aki kizárólag így juthat védettséghez élete első pár hónapjában, hiszen az újszülöttek vakcinát még nem kaphatnak, viszont az átlagosnál lényegesen nagyobb kockázatnak vannak kitéve a fertőzések szempontjából.
Miután az oltást követően 14-21 napra van szükség az immunválasz kialakulásához, továbbá az ellenanyagnak is idő kell, míg átjut a placentán keresztül a magzatba, célszerű 3-4 héttel a szülés várható időpontja előtt megkapnia a vakcinát az anyának ahhoz, hogy az újszülött is közvetlen védettséget szerezzen. Ha pedig a család többi tagja is időben jut hozzá az influenza elleni védőoltáshoz, az úgynevezett fészekimmunitás is óvja a fertőzésekre eleinte kiemelten fogékony kis jövevényt.
