A lépfene

A lépfene vagy anthrax bakteriális fertőző betegség, mely természetes körülmények között melegvérű állatokat betegít meg, de a beteg állatokkal vagy fertőzött állati termékekkel való közvetlen érintkezés révén az emberben is kialakulhat.

A lépfenéről általában

A lépfene vagy anthrax betegség általában az állatokat betegíti meg, azaz egyfajta zoonózis (állatról emberre is terjedő betegség). A kórokozó bármely úton a vérbe jutva gyors lefolyású, többnyire halálos kimenetelű véráram-fertőzést okoz. A betegség neve is abból a megfigyelésből származik, hogy a véráram-fertőzés következtében a beteg állatok lépe megnagyobbodik és feketés-barnásan elszíneződik.

A betegség előfordulása elsősorban a meleg éghajlatú országokra jellemző, és főként kérődzőkben, ill. patásokban (szarvasmarhában, sertésben, juhokban, kecskékben és lovakban) fordul elő. A humán megbetegedéseket általában olyan embereknél regisztrálják, akik munkájuk kapcsán fertőzött állatokkal vagy állati termékekkel, állatbőrökkel, hússal, tejtermékekkel kerültek közvetlen érintkezésbe. Szerencsére emberen ritkán fordul elő. Magyarországon az 1990-es években évente átlagosan csak egy-két elszigetelt esetre van példa. A pontos diagnózist a klinikai kórkép, a kórtörténet ismeretében és a kórokozó kimutatásával lehet felállítani. Gyógyulásra a betegség korai tüneteinek jelentkezésekor azonnal elkezdett antibiotikum-terápiával jó esély van.

A kórokozó

A kórokozó baktérium 1855-ös felfedezése Pollender nevéhez fűződik. Az 1870-es években Robert Koch német bakteriológus is rátalált, amikor a tüdőt megtámadó fertőző betegségek kórokozóit kezdte kutatni.
A Bacillus anthracis gram-pozitív, aerob körülmények között (oxigén jelenlétében) spóraképző bacilus. Spóra formában a baktérium szélsőséges körülmények között (kiszáradás, hideg-meleg stb.) is képes túlélni, és számára kedvező feltételek esetén újra aktívvá válik. A lépfene spóra a szervezetbe kerülve "vegetatív formává" alakul, az immunrendszer számára gátat jelentő tokot képez és méreganyagokat (vizenyőképző és sejtméreg anyagokat) termel. A vérárammal a test minden részébe eljutott kórokozók így vérzéses gyulladást okoznak, elsősorban a behatolási kapu, a tüdő, bél vagy a bőr szöveteiben, majd másutt is.

Lappangási idő és tünetek

A lappangási idő és a tünetek fajtája nagyban függ a fertőződés helyétől. Az embernél a bőr-anthrax a leggyakoribb, amikor is a lépfene spórái apró sérülésen keresztül jutnak a szervezetbe. A fertőzés és az első tüntetek megjelenése között 1-7 nap telhet el. Először rovarcsípéshez hasonló, viszkető, apró piros csomó jelentkezik, majd ebből 1-2 nap elteltével hólyagocska fejlődik. A betegség során egyre több ilyen hólyagocska jelenik meg, majd ezek jellegzetes, fájdalmatlan, 1-3 cm-es átmérőjű lépfene-karbunkulusokká (pustula maligna, "pokolvar") olvadnak össze, amelyek közepe idővel feketésen elszíneződik. A fertőzött területhez közeli nyirokcsomók megduzzadnak. Kezeletlen esetben nagy a veszélye a véráram-fertőzés kialakulásának, ezért a kezeletlen bőr-anthrax esetek 20 %-ban vezetnek halálhoz, de antibiotikumos kezelés mellett a betegség jól gyógyul.

Az embernél és normál körülmények között sokkal ritkább a tüdő-anthrax, amikor a fertőzés a spórák belélegzésével történik. A lappangási idő 1-60 nap között változhat.
A betegség kezdeti tünetei lázas megfázáshoz hasonlók, a magas láz és hidegrázás mellett a beteg légszomjra panaszkodik, majd gyors lefolyású, véres köhögéssel párosuló és fertőző mellkasi gyulladás alakul ki. Ez a kórforma kezelés nélkül 1-2 nap alatt halált okoz.

A fertőződés beteg állat nyers húsának vagy forralatlan tejének fogyasztása útján is bekövetkezhet, a kórokozó szájon át történő bejutását követő 1-7 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek. A fertőzés kezdeti jelei: étvágytalanság, láz, hasfájás, majd véres hányás, ill. a bélgyulladás miatt véres széklet ürítése. Kezelés híján a betegek 20-60 %-a meghal.

Mindhárom fertőződési fajta következményeként kialakulhat a hidegrázással, lázzal, vérzéssel, lépnagyobbodással, keringési zavarokkal járó lépfene-szepszis, ill. az agyhártyagyulladás, melyek a tulajdonképpeni halálokok.

Lépfenére kell gyanakodni, ha az említett tünetek mellett tudomásunk van arról, hogy a beteg fertőző állatokkal érintkezhetett. A pontos kórok megállapításához a beteg embert hólyagváladékából, vérmintájából, köpetéből kenetet készítenek, és mikroszkóp alatt a bacilus jellegzetes festődési tulajdonságának segítségével azonosítják be a kórokozót. Biztos diagnózist a kórokozó kitenyésztése jelent, mely 24 órán belül elvégezhető.

Fertőzőképesség

A kórokozó emberről emberre általában nem terjed. A légutakon át fertőződött beteg a környezetére nem veszélyes. A bél-anthraxban megbetegedett személyről a kórokozó nem terjed tovább. A bőr-anthraxban szenvedő bőrelváltozása közvetlen érintkezés útján okozhat másodlagos megbetegedést, ezért a seb kezelésekor a higiénés szabályokat be kell tartani.

Kezelés, megelőzés, oltások

A kezelés során, melyet a lehető leghamarabb el kell kezdeni, antibiotikumot adagolnak a betegeknek, akiket a betegség súlyos szövődményeinek veszélye miatt kórházban kezelnek, egyébként környezetükre nem veszélyesek. A fertőző betegségeknél szokásos elővigyázatossági óvintézkedéseket kell betartani. A betegség megjelenését vagy akár gyanúját az orvosnak az illetékes hatóságok felé azonnal jelentenie kell.
Az elsődleges megelőzést szolgálják azok a hazánkban évtizedek óta működő állategészségügyi intézkedések, melyek révén az állatállomány mentességét igyekeznek fenntartani. A legelőre hajtandó állatok vakcinázása ma is gyakorlat. A beteg állatok húsának forgalmazását csak állatorvosi engedéllyel lehet folytatni. Természetesen kerülendő bármilyen elhullott vagy beteg állattal való érintkezés.

Emberek számára kifejlesztett, törzskönyvezett oltóanyag a mellékhatások és kockázatok, valamint a ritka előfordulás miatt sem Magyarországon, sem Európa más országaiban nincs. Az USA-ban a legveszélyeztetettebb katonai egységeit évek óta engedélyezett vakcinával oltják, amellyel főként a biofegyverként alkalmazott kórokozó által létrehozott tüdő-anthrax ellen szándékoznak védelmet biztosítani, de a bőr-anthrax esetében 93 %-os védelmet ígérnek. Az ottani oltóanyagot 1970 óta használják, és megfelelően biztonságosnak ítélik, a szövődmények előfordulása ritka. Az oltási sorozat hat oltásból áll, és évente ismétlendő.

A lépfene mint biológiai fegyver

Azt, hogy a betegség az emberre is veszélyes, misem mutatja jobban, mint az, hogy katonai fegyverré való kifejlesztése elég régi múltra tekint vissza. Ezért van például a külvilágtól teljesen elzárva a skót Guida-sziget, mivel a második világháború idején végzett brit kísérletek után 50 évvel is életveszélyes volna a szigeten tartózkodni. Szerencsére a mai napig nem tudunk arról, hogy a lépfene biológiai fegyverét bárhol is bevetették volna, de tény, hogy nem egy állam rendelkezik biológiai fegyverekkel, köztük lépfenével. A biológiai fegyverek gyártásához nem feltétlenül a természetben is előforduló, hanem módosított baktériumtörzseket is használhatnak.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

március 16. - március 22.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
13 300
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+14, +19 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban szombaton délelőtt gyengén felhős lesz az ég, sok napsütésnek örülhetünk.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag