Az atópiás dermatitisz (vagy más néven atópiás ekcéma) az ekcéma leggyakoribb típusa. Egy veleszületett hajlamon (úgynevezett atópiás alkat) alapuló, krónikusan fennálló bőrgyulladásról van szó, amely bőrszárazsággal, gyulladással, intenzív viszketéssel és gyakori fellángolásokkal jár együtt. Mivel a betegség nemcsak fizikai kellemetlenségeket idézhet elő, hanem lelkileg is megterhelő lehet, nagyon fontos, hogy kialakítsunk egy megfelelő bőrápolási rutint, amely segíthet minket a kínzó panaszok kordában tartásában.
A bőrápolási rutin alapjai
Akár enyhe, akár súlyosabb az atópiás dermatitisz, általánosságban elmondható, hogy a bőrápolási rutin alapjai a következők:
- a nedvesség megkötése;
- a bőr megnyugtatása;
- illetve a triggerek (azok a tényezők, amelyek nyomán a betegség fellángolhat) elkerülése.
Érintettként muszáj megszoknunk, hogy zuhanyzás, fürdés után azonnal hidratálni kell a bőrünket. Amennyiben ezt nem tesszük meg, a nedvesség elpárolog a bőrből, így az kiszárad. Szintén lényeges, hogy a mosakodást rövidre fogjuk - a szakemberek maximum 10-15 percet javasolnak -, és mindig langyos vizet használjunk hozzá, ez utóbbi ugyanis segít a bőrnek, hogy magába tudja szívni a nedvesség egy részét. Kerülnünk kell továbbá a bőr súrolását, dörzsölését is.
Bizonyos triggerek a tüneteink fellángolásához vezethetnek, ezért célszerű kitapasztalni, mi az, amitől óvakodnunk kell. Kezdetben hasznos lehet, ha naplót vezetünk, amelyben leírjuk, mikor, milyen körülmények között jelentkeznek a panaszok, így könnyebb a fellángolások lehetséges okának azonosítása és a kiváltó tényezők jövőbeni elkerülése. Triggerek lehetnek egyebek mellett a fémek (például a nikkel), a füst, bizonyos szövetek (például a gyapjú), az antibakteriális kenőcsök és törlőkendők, a száraz, hideg levegő, a forró víz és a stressz is.
Egy lehetséges alternatíva
Mivel nincs két egyforma atópiás eset, előfordulhat, hogy ami másnak beválik, az nekünk egyáltalán nem használ. Érdemes tehát kísérletezni, és ha a fentebb ismertetett alapokra építkezve sikerült kialakítani a számunkra legideálisabb bőrápolási rutint, ragaszkodni is hozzá. Segítségképpen az alábbiakban összeállítottunk egy lehetséges reggeli és esti rutint, és arról is írunk, mit kell tennünk a nap folyamán. Mi a teendőnk reggel?
A reggeli bőrápolási rutin első lépése a tisztítás, amelyhez célszerű gyengéd, szappanmentes tisztítószert alkalmazni (az ilyen termékek úgy távolítják el a bőrről a zsíros anyagokat, hogy közben megőrzik a lipidvédelmet). Ha ezzel elkészültünk, nyomkodjuk át a bőrünket egy puha törölközővel, de ne töröljük magunkat teljesen szárazra. Következik az a rész, amely atópiás dermatitisz esetén az egyik legfontosabb: a hidratálás. A hidratálók sokkal hatékonyabbak, ha a nedves bőrre visszük fel őket, ezért lényeges, hogy a tisztítás után ne legyen csontszáraz a bőrünk. Ezután - ha használunk ilyesmit, és az orvos nem rendeli másképp - jöhetnek a problémásabb területek kezelésére szolgáló, vényköteles készítmények. Utolsó lépésként vigyünk fel fényvédőt is, különösen akkor, ha tudjuk, hogy aznap sok időt töltünk a szabadban. A nap folyamán erre figyeljünk!
Bármennyire is alaposak vagyunk a reggeli rutinnál, készüljünk fel arra, hogy bizonyos esetekben egyik vagy másik készítményt napközben ismét fel kell vinni a bőrre. A fényvédőt például pár óránként és úszás után célszerű újra használni, kézmosást követően pedig mindig ajánlott a hidratáló használata. Mit csináljunk este?
Az esti rutin nem sokban különbözik a reggelitől. Először megtisztítjuk a bőrünket a napközben rárakódott szennyeződésektől, majd felvisszük a félig még nedves bőrünkre a hidratálót, és az esetlegesen használt vényköteles készítményeket. Fényvédőre ilyenkor nincs szükség. És ha már esti rutin, érdemes figyelni még néhány dologra. Pizsamánk, ágyneműnk lehetőleg olyan anyagból készüljön, ami nem irritálja, dörzsöli ki a bőrünket. Ha túlságosan száraz a levegő a hálószobában, fontoljuk meg a párásító készülék használatát is. Az szintén elengedhetetlen, hogy tisztán tartsuk a környezetünket, így nagyobb az esély, hogy megóvhatjuk magunkat a levegőben terjedő, irritáló hatású allergénektől.
- Illatanyagok: mind a szintetikus, mind a természetes illatanyagok problémásak lehetnek.
- Karbamid: bár a karbamid hidratáló összetevő, ekcéma esetén irritálhatja a bőrt, mivel hámlasztó hatású, és károsíthatja védőtakarónk külső rétegét.
- Lanolin: allergiás reakciót okozhat, és egyeseknél ronthatja az ekcémás tüneteket.
- Retinoidok: akné esetén nagyon hasznosak, ám az ekcémások bőrét irritálhatják (a termékek címkéjén jellemzően "A-vitaminként" szerepelnek).
- Kokamidopropil-bétain: ez egy habképző anyag, amely számos samponban és szappanban benne van (pl. a gyermekek számára kifejlesztett "könnymentes" termékekben). Ennek ellenére irritálhatja a bőrt, így célszerű kerülni.
- Propilén-glikol: ez az összetevő is sok hidratáló termékben megtalálható, egyeseknél azonban allergiás reakciót válthat ki.
- Etanol (vagy más néven alkohol): kiszáríthatja a bőrt, így ronthat az ekcémások tünetein.
Amennyiben úgy érezzük, hogy nagyon nehezen boldogulunk a számunkra legideálisabb bőrápolási rutin kialakításával, vagy egyszerűen csak nem szeretnénk hosszas kísérletezésekbe belebonyolódni, ne habozzunk bőrgyógyászhoz fordulni segítségért. A szakember állapotunk és igényeink felmérése után nemcsak a szükséges termékek kiválasztásában segít, de az alkalmazásukkal kapcsolatban is hasznos információkkal láthat el.
