A jelenséget kutató Home Microbiome Project tudósai hat héten át vizsgálták hét család lakhelyeit. Mintákat vettek a családtagoktól és háziállataiktól egyaránt, bőrükből, kéz-, láb- és orrfelületeikből, valamint a lakás szinte minden felületéről, amelyekkel a lakók ottlétük során érintkeztek. A vizsgálatok szerint testünk minden egyes alkalommal, amikor kapcsolatba lépünk környezetünkkel, baktériumokat bocsát ki: amikor bőrünk apró részecskéit hullajtjuk el, amikor ásítunk vagy amikor kinyitunk egy fiókot.
A mikrobiális területfoglalás pedig nagyon gyorsan történik: a tanulmányban vizsgált családok közül hárman is új lakásba költöztek és kevesebb mint 24 órára volt szükség ahhoz, hogy új lakásaik bakteriális szempontból ugyanúgy nézzenek ki, mint régi lakhelyeik. Még akkor is, ha egy hotelszobáról volt szó.
Mindez persze számos kérdést felvethet: mi a helyzet például a betegségeket okozó baktériumokkal? A kutatók lekövették egy antibiotikum-rezisztens patogén útját egy konyhapultról több családtag kezéig, ez az út azonban szerencsére nem végződött betegséggel. "Valószínű, hogy mindannyian hordozunk hasonló patogéneket a testünkben" - állította Jack Gilbert, a tanulmány szerzője, az amerikai energiaügyi minisztérium Argonne National Laboratoryjának mikrobiológusa, "az emberek viszont nem emiatt lesznek betegek."
Immunrendszerünk az esetek legnagyobb százalékában képes leküzdeni ezen organizmusokat egészen addig, amíg relative egészségesek vagyunk. Gilbert szerint csak akkor vagyunk támadhatóak, ha mikroflóránk károsodott vagy kiegyensúlyozatlan.
Védelmünket megnövelhetjük például azzal, ha immunrendszerünket egy tágabb mikrobiális univerzumnak tesszük ki: azaz háziállatok környezetében felnövő gyermekek esetében kevesebb allergiáról beszélhetünk.
"Ha van egy kutyánk, az eléggé felgyorsítja a házunk mikrobiális átmenő forgalmát" - állítja Gilbert. Ugyanakkor azt is hozzátette: "folytonosság van köztünk és világunk között, a bőrünk nem egyenlő egy téglafallal. Ezt el kell fogadnunk életünk minden egyes területén."
