A kardiovaszkuláris betegségekben szenvedő nők, akik néhány kilóval nehezebbek az átlagosnál, jobb kilátásokkal számolhatnak, mint azok, akik vékonyabbak, de ugyanezzel a problémával küzdenek. Mindez paradox jelenség: ugyanis számtalan kutatás bizonyítja, hogy a túlsúly vagy az elhízás növeli a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát, így artériák szűküléséhez, angina pectorishoz (amikor a szívizomzat nem kap elég oxigént, s ez mellkasi fájdalmat okoz) és koszorúér-betegséghez vezethet.
Egyes tanulmányok szerint ugyanakkor a túlsúly, sőt az enyhébb fokú elhízás is csökkenti a szívbetegek halálozási rátáját. Tehát ilyenkor a súlyfelesleggel bírók előnyösebb helyzetben vannak a normál súlyúakhoz képest. A jelenséget elhízási paradoxonnak nevezik, s nemcsak a szívbetegség, hanem más krónikus megbetegedés esetén is tapasztalták a kutatók és az orvosok - írja a Science Nordic .
Most viszont több norvég kórház kutatói összefogtak és átfogó vizsgálatot végeztek a témakörben. A Vestfold Kórház, a Haukeland Egyetemi Klinika, az Oslói Egyetem és a Bergeni Egyetem tudósai – úgy tűnik – közelebb kerültek a rejtély megfejtéséhez.
A megoldásra a nemek közötti megoszlást vizsgálva jöttek rá. A kutatók 4 ezer beteg adatait elemezték. Elsősorban a betegség kilátásait, prognózisát, kifutását követték anginával és feltételezett szívbetegséggel küzdő pácienseknél. A résztvevőket súly (BMI, azaz testtömeg-index) alapján és nem szerint is csoportokba osztották. A normálsúlyúak 18,5-25 BMI között voltak, a túlsúlyosak 25-30 között mozogtak, az elhízottak 30 fölött jártak.
A férfiaknál a kisebb túlsúly nem okozott semmilyen eltérést. Ám az elhízott (BMI 30 fölött) és szívbetegséggel küzdő férfiaknál 80 százalékkal nőtt a szívroham esélye, és 60 százalékkal a végzetes szívbetegségé. Ezek az adatok a hasonló betegségben szenvedő, de nem elhízott férfiak adataihoz képest mutatkoztak meg.
Ugyanakkor a nőknél ez éppen fordítva volt. Az elhízás, úgy tűnik, őket nem érinti. Viszont a túlsúlyosaknál a normál súlyúakhoz képest a kardiovaszkuláris betegségek fennállása 50 százalékkal kisebb infarktusveszélyt eredményezett. Ezek a különbségek a férfiak és a nők között eddig (a norvég tudósok szerint) nem voltak nyilvánvalóak.
Csak néhány korábbi tanulmányban merült fel ennek a lehetősége, mármint a nemek közötti különbség. Erről a mostani tanulmány vezető szerzője, Heidi Borgeraas beszélt, aki a norvég Vestfold Kórház munkatársa. Jøran Hjelmesæth professzor, aki szintén részt vett a kutatásban, úgy gondolja, hogy a páciensek neme valószínűleg nagyobb szerepet játszhat a betegségekben, mint ahogy ezt korábban gondolták.
A kutatók egyelőre nem tudják a nemi megoszlást megmagyarázni. Egyes feltételezések szerint a nők zsírrétegei védelmet nyújtanak számukra a betegséggel szemben. De az sem kizárt, hogy a normál súlyú nőknél, ha fellép a szívbetegség, az általában súlyosabb lehet, mint a túlsúlyosaknál. Vagyis nem a túlsúly vagy a zsír véd meg a betegségtől, hanem arról van szó, hogy a túlsúlyosak kevésbé komoly megbetegedéssel küzdenek, ezért a súlyosabb következmények is ritkábbak náluk. Az sem kizárt, hogy a túlsúlyosaknál általában előbb ismerik fel a szívproblémákat és időben elkezdik a kezelést, mert a túlsúly eleve rizikótényezőnek számít. Ugyanakkor a test zsírjainak jótékony hatása sem zárható ki - magyarázta Borgeraas.
Hjelmesæth professzor viszont felhívta a figyelmet arra, hogy az elhízás önmagában fokozza a szívbetegség veszélyét . Mindez nyilvánvalóan azért fontos, nehogy valaki azt higgye, hogy jót tesz neki a túlsúly. Ugyanakkor a szívbetegségek kialakulásában több tényező is szerepet játszik: genetikai adottságok, előrehaladott kor, továbbá a nem (férfiakat inkább érintik az ilyen típusú betegségek), a dohányzás és a vérzsír magas szintje.
