Az IBS-es érintettek többsége küzd valamiféle pszichiátriai gonddal is, így leginkább szorongással és depresszióval, illetve inszomniával (álmatlanság), remegéssel. Az ő életükben a stressz is a betegség tüneteit fokozó faktorként van jelen, így a stresszkezelés egy fontos eszközük a fellángolások elkerülésében. A stresszkezelés természetesen egyénfüggő: hogy kinek mi válik be igazán, az csak hosszas kísérletezés után válik be - valakit kikapcsol már az is, ha elcsendesülhet néhány percre, másnak viszont komoly tanfolyamok, képzések, pszichológusi konzultációk segítenek csak ellazulni. Az alapvető tanácsok - a rendszeres testmozgás, kielégítő mennyiségű és pihentető alvás, a kiegyensúlyozott étkezés – mellett számtalan stresszoldó módszer közül válogathatunk.
Keressünk fel egy pszichológust!
A terapeuta segíthet megtalálni a legjobb stresszkezelő módszert, akár olyat, amit a közreműködésével sajátíthatunk el, illetve gyakorolhatunk. Érdemes olyan szakembert keresni, aki jártas a hipnoterápiában, híve a kognitív viselkedésterápiának, hiszen ezek mindegyike hatékonynak bizonyul IBS esetén.
Biofeedback
A különös nevű komplementer gyógyászati technika segítségével meg lehet tanulni az egyes testi funkciók, mint például a szívverés akaratlagos irányítását, illetve segítségével megtanulhatjuk, hogyan lehetünk képesek például az izmok elernyesztésére vagy fájdalomcsillapításra. A módszer segít kordában tartani gondolatainkat, és azokat öngyógyításra is használni.
A megfelelő légzési technika elsajátítása
Míg nem tanuljuk meg, miként lélegezzünk helyesen, stresszes helyzetek alkalmával is csak felületesen vesszük a levegőt. Mi a helyes? Kilégzésnél nyomjuk meg először a hasunkat, hogy a hasi kilégzés tökéletes legyen, majd a mellkast, hogy abból is minél több levegő távozzon. Így a belégzés ugyancsak hatékonyabbá válik, ha ezt a módszert követjük! Másik módszer is létezik: a kifújás végén, amikor elfogyni látszik a levegő, még egy gyors kifújást végezzünk, mielőtt újra megtelne a tüdőnk! Ennek a gyakorlatnak hála, a teljes, helyes és mély légzés automatikussá tud válni, amire figyelni sem kell majd.
Jóga
Legyen szó szinte bármilyen ágazatáról, a jóga mindig segít elcsendesedni, befelé fordulni. A testgyakorlás (ászanák) kivitelezése már önmagában is gyógyító, stresszoldó, de köztük is több olyan van, amely kifejezetten hat az idegekre és a belső elválasztású mirigyek (mellékvese, pajzsmirigy) aktiválásával kedvezően befolyásolja a hangulatot. Érdemes több irányzatot kipróbálni – edzettségtől, erőnléttől és a gyakorlat körülményeitől függően, hogy megtaláljuk az igazit.
Autogén tréning
A módszer maga nem más, mint a koncentrált önellazítás. Az autogén tréning módszerét J. H. Schultz fejlesztette ki az 1920-as években. A gyakorlatok célja, hogy kialakítsa, majd tovább mélyítse a test ellazulását és a belső nyugalmat. Az autogén tréning nem félálom vagy alvás, hanem részleges éberség, melyben a gyakorlatok végrehajtása közben akaratunk által szabályozott, változó mértékű kapcsolatban maradunk a külvilággal. Ezt bárhol, bármikor bevethetjük aztán, ha elsajátítottuk a módszert, a legnagyobb feszültség közepén is!
Kérdőjelezzük meg negatív gondolatainkat!
Nem is gondolnánk, hogy a bennünk dolgozó gondolatok jelentős része mekkora hatással van ránk, életünkre és cselekedeteinkre is! Az állítás fordítva is igaz: ha ezeket a gondolatokat felülvizsgáljuk , megkérdőjelezzük, nagyon könnyen meg tudunk szabadulni a nyomasztó hatásuk alól. A módszer Byron Katie nevéhez fűződik, aki „Munka”-ként (The Work) emlegeti mindezt. A Munka nagyon hamar elsajátítható, segítségével pedig megtapasztaljuk azt a megkönnyebbülést, amit egy-egy fájdalmat okozó „téveszménk” elengedése hoz. Az elengedés sokszor olyan stressztől óv meg minket, ami például az előre lejátszott helyzetek, szituációk miatt keletkezik bennünk.
