Sürgős dolga támad, s a helyzet azzal fenyeget, hogy nem tudja megakadályozni az akaratlan vizeletvesztést. Bizonyára Ön is került már olyan helyzetbe, amikor hirtelen, sürgető jelleggel tort Önre a vizelési inger, esetleg akaratlanul el is cseppent.
Gyakran lehet tapasztalni azt a belenyugvást, hogy: "Vizeletcsepegés? Hát, ez a korral jár, úgysem lehet kezelni." Ez nincs így. Nemcsak az idős hölgyek betegsége, fiataloknál és férfiaknál is előfordul. A felnőtt nők kb 20-30%-át érinti. Lehet, és kell is kezelni.
Az akaratlan vizeletvesztésnek (más szóval inkontinenciának) több fajtaja ismeretes.
Stresszinkontinencia: akaratlan vizeletvesztés terhelés közben, amikor a húgyhólyagon belüli nyomás a hólyagiomzat összehúzódása nélkül meghaladja a húgycső nyomását. A vizelet inger nélkül elfolyik. Oka a húgycső záró mechanizmusának elégtelensége stresszepizódok alatt.
A beteg stresszepizódok - úgymint köhögés, tüsszentés, futás, különböző fizikai aktivitás során - vizeletcsorgást észlel,mely mértéke szerint lehet csak néhány csepp, nagyobb mennyiség vagy az egész hólyagtartalom.
A hirtelen fellépő, sürgető jellegű vizelési inger - ami járhat akaratlan vizeletvesztéssel is - hátterében állhat az úgynevezett betegség is.
Amint neve is mutatja, a hólyag izmainak hirtelen jelentkező, görcsös összehúzódását érzékeli az érintett úgy, hogy azonnal el kell érnie a mellékhelyiséget. Ez nem csupán fenyegető érzet, hanem sajnos be is következik. Sokaknak elképzelhetetlen, hogy felnőtt korban megtörténhet, pedig nem egyszer teljesen átnedvesedhet nem csak az alsónemű, hanem a felsőruházat is, igen kellemetlen helyzetbe hozva inkontinenciával küzdő embertársunkat.
Hogy pontosan mitől következik be ilyen viharosan a vizelési inger, általában nem tudható pontosan, bár a legújabb eredmények valamilyen ideg és izom közötti információs defektre utalnak, s ha ez így van, akkor valamilyen hírvivő-molekulával lehet befolyásolni, orvosolni a bajt, pontosabban a hólyagot körülvevő vizeletürítő izomzat működését.
Megkülönböztetünk még három további inkontinenciafajtát, ezek a következők: túlfolyásos inkontinencia, reflex-inkontinencia és kevert inkontinencia.
A témának számít, a nők szégyenérzetük miatt csak kb. 20-30 % fordulnak orvoshoz, a legritkább esetén osztják meg a problémájukat hozzátartozójukkal, barátnőjükkel. Különösen a középkorúak, idősebbek a korral együttjáró problémának tekintik. Sokan a szakemberhez fordulás helyett valami házi praktikával vagy valamelyik női lapban olvasott legújabb csodával kísérleteznek és esetlegesen olyan esetben fordulnak már csak orvoshoz, amikor már elviselhetetlen napi problámává növi ki magát az állapot és konzervativ terápiával már nem gyógyítható. A kellemetlen szag, a vizeletelfolyástól való félelem önkéntes izolációhoz vezet, kerülik a társaságot sőt a családon belüli izoláció sem ritka. Beszűkül partnerkapcsolatuk, szexuális életük csökken, megszűnik, e miatt házasságuk zátonyra futhat.
Munkahelyi problémák sem ritkák egyrészt a vezetők nem nézik jó szemmel a miatt a munkából való kiesést és az állandó frusztrácio miatt a betegek munkabírása, teljesítőképessége is csökken. A vizelet okozta állandó irritatio gyakori altesti gyulladásokhoz vezet, ami az orvosi ellátás, esetleges táppénz miatt további munkából való kiesést jelent, ami anyagi veszteség mind a munkáltató, mind a beteg számára. Betegek válnak emiatt munkanélkülivé.
Az akaratlan vizeletvesztés (inkontinencia) kezelése függ attól, hogy milyen típusú az inkontinencia. A terápia minden esetben egyénre szabott, szakorovosi (urológus) vizsgálat szükséges hozzá.
A női incontinentia kezelése:
- Konzervativ (viselkedésterápia, hólyagtréning, gátizomerősítés stb.)
- Gyógyszeres
- Sebészi
A alapja, hogy a hólyagizomzat váratlan összehúzódásait a gyógyszer hatóanyaga meggátolja. A hólyag túlműködéséből eredő problémát már lehet gyógyszeresen kezelni. A hólyagizomzat váratlan összehúzódását a gyógyszerrel gátolják, ezáltal ritkábban kell vizeletet ürítenie és a húgyhólyag több vizeletet lesz képes tárolni.
A pelenkák, betétek használata elviselhetővé teszi ugyan az állapotot, de nem gyógyítja meg azt. A fent említetteken kívül a vizeletvesztés súlyosabb betegség tünete is lehet, ezért minden kezelés megkezdése előtt elengedhetetlen az urológiai vizsgálat. A betegek széleskörű tájékoztatásának köszönhetően remélhetően megdől majd az a szomorú statisztika, hogy csak minden 4-5. inkontinens nő fordul szakemberhez.