Magyarországon az elmúlt években rendre 200-300 új HIV fertőzést diagnosztizáltak - jelentette ki az AIDS-betegeket segélyező PLUSS Alapítvány kuratóriumának elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Kordában tartható a betegség
Az AIDS világnapja alkalmából tartott szakmai nyílt nap után Szlávik János - aki az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológiai osztályának főorvosa is egyben - hangsúlyozta: évről évre nem csökken, de nem is gyarapszik az újonnan felfedezett HIV-fertőzöttek száma. A mai modern gyógyszerek használata már tünetmentességet biztosít, vagyis mivel a HIV-fertőzötteknél nem alakul ki az AIDS és nem halnak meg, folyamatosan bővül a kezelésre szorulók száma - tette hozzá a főorvos.
Közölte: 1985 óta mintegy 3200 HIV-fertőzést diagnosztizáltak Magyarországon, és jelenleg 1700-1800-an járnak rendszeresen kezelésre. Évente 30-40 AIDS-beteget regisztrálnak, és esztendőről esztendőre kilenc-tízen halnak bele a betegségbe, főleg olyan betegek, akik már nagyon régen fertőződtek meg, és kialakult náluk az AIDS. 1985 óta 365-en haltak meg AIDS-ben, illetve az immunhiány okozta betegségekben Magyarországon, és becslések szerint 3-4 ezer lehet azoknak a HIV-pozitívoknak a száma, akik nem tudnak a fertőzöttségükről - sorolta az adatokat a főorvos. Mindez egyben azt is jelenti - folytatta -, hogy egyes környező országokkal szemben Magyarországon nincs AIDS-járvány.
A fertőzöttek 85 százaléka a meleg közösségből kerül ki, illetve 10 százalék a fertőzött nők aránya. Ugyanakkor 3 intravénás droghasználó HIV-fertőzöttet is kiszűrtek az idén - közölte Szlávik János. Ebben az évben három kismamáról is kiderült, hogy HIV-fertőzött, ám csak egyikük gyermeke vált pozitívvá - fűzte hozzá. Ennek kapcsán hangsúlyozta: érdemes volna bevezetni a várandós anyák kötelező HIV-szűrését. Ujhelyi Eszter, az alapítvány munkatársa hangsúlyozta: sokat javítana a helyzeten, ha több önkéntes szűrővizsgálat, továbbá szűrő-, illetve prevenciós program lenne.
Ugyanakkor problémaként említette, hogy a fertőzéstől való félelem csökkent az elmúlt időszakban, és ehhez mérten változtak a viselkedésformák is. Sokan tudják, hogy életvitelük révén HIV-pozitívvá válhatnak, ám "csak akkor omlanak össze, amikor megtörténik a baj" - fűzte hozzá. Ebben a helyzetben sokat segíthetnének a melegközösségek körében végzett prevenciós kampányok, illetve iskolai prevencióra is szükség volna a fertőzések csökkentése érdekében - mondta Ujhelyi Eszter.
