Műholdak felvételeit vizsgálták
A Himalája gleccsereit a speciális körülmények miatt többnyire csak külön lehet vizsgálni, egy új tanulmányban azonban a hetvenes években készült kémfelvételek segítségével sikerült a kutatóknak a teljes térségre vonatkozó következtetéseket levonniuk - írja az Index.hu .
A kutatók az amerikai KH-9 Hexagon műholddal készített felvételek segítségével világítottak rá a jégolvadás mértékére a Science Advances szaklapban publikált tanulmány szerint, amelyet a Hexagon kódnevű művelet részeként lőtték fel titokban a világűrbe, tizenkilenc másik műholddal együtt. A műholdak rengeteg képet készítettek a Föld felszínéről a hetvenes és a nyolcvanas években, így az akkoriban kevésbé dokumentált Himalájáról is. A titkosítást 2011-ben oldották fel a kémprogram anyagáról, a kutatók pedig most a képekből létrehozott domborzati térkép segítségével állapították meg, hogy mennyi jég volt akkoriban a hegyen.
Duplájára nőtt az olvadás mértéke
Két időszakra lebontva meg tudták becsülni az olvadás mértékét, amely alapján az első időszak az 1975 és 2000 közötti volt, ahol a jégpáncél vastagságában évente körülbelül 0,2 méteres csökkenés volt megfigyelhető. A második időszak 2000 és 2016 közötti, amikor már évi 0,4 méternyit olvadtak ugyanezek a gleccserek , így a csökkenés mértéke a duplájára nőtt. Az első időszakban összesen nagyjából 4 milliárd tonna, míg a másodikban 8 milliárd tonna jég tűnt el. Ez azt jelenti, hogy 28 százalékos csökkenés volt megfigyelhető a hegyen az 1975-ös állapothoz képest.
A kutatás eredményei azért fontosak, mert most először látható, hogy a gleccserek olvadása az egész himalájai régióban felgyorsult - ez pedig összefügg a globális felmelegedéssel . A régió 250 millió lakosának jelentenek kulcsfontosságú vízkészletet a Himalája gleccserei, és 1,65 milliárd ember van kiszolgáltatva a hegységekből eredő nagy folyóknak. Éppen ezért lehet rendkívül megérteni, hogy pontosan hogy hat a klímaváltozás a hegység jégborítására.
Biztosan eltűnik a jégborítás harmada
Egy februárban megjelent tanulmány ráadásul igencsak sötét képet fest: eszerint ugyanis akkor is el fog tűnni a Himalája és a Hindukus hegység jégborításának több mint egyharmada a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt 2100-ig, ha a világ kormányai szigorú lépéseket tesznek a 2015-ös párizsi klímaegyezményben foglaltak betartásáért, és 1,5 Celsius-fokban korlátozzák a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest.
70 évvel korábban olvad a kanadai permafroszt
A klímaváltozás miatti jégolvadás nem csak a Himalája gleccsereit veszélyezteti. A tudósokat megdöbbentette, hogy az előrejelzésekhez képest Kanada északi-sarkköri vidékének permafrosztja, vagyis az állandóan fagyott talaja 70 évvel korábban kezdett felolvadni.
A fairbanksi Alaszkai Egyetem kutatói expedíciójuk során döbbentek rá, hogy a szokatlanul forró nyár milyen gyorsan megpuhította az évezredeken át fagyott, föld alatti gigászi jégtömbök felső rétegeit. "- Ez azt jelzi, hogy a klíma melegebb ma, mint az elmúlt ötezer évben bármikor" - mondta telefonon a Reutersnak Vladimir E. Romanovsky, az egyetem geofizikai tanszékének professzora. Romanovsky és kollégái 2016-ban a területen tett utolsó expedíciójuk óta elemezik az adatokat, melyek kutatásuk alapját adják.
Felismerhetetlenül változott a táj
A kutatócsoport repülővel szállt a településektől távoli vidékek fölé, és elmondták, hogy a táj felismerhetetlenül megváltozott, mióta nagyjából egy évtizede először találkoztak vele. A talajon mostanra dombocskák láthatók, köztük kis tavak, a permafroszt olvadásakor a felszín beroskadásával keletkezett úgynevezett termokarsztok, a hajdan ritkás növényzet pedig az állandó széltől védett helyeken burjánzásnak indult. " - Nagyon valószínű, hogy a jelenség sokkal nagyobb területen uralkodott el, ez lesz a következő, amit kutatni fogunk" - mondta Louise Farquharson, a tanulmány másik szerzője. A permafroszt stabilitása azért ennyire aggasztó a tudósok szerint, mert a gyors olvadás nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsáthat ki, ez pedig tovább gyorsítja a globális felmelegedést.
Uralkodóvá válik a szélsőséges időjárás
Juhász Árpád geológus az M1 csatornán beszélt arról, hogy a globális felmelegedés hatására a szélsőséges időjárás válik uralkodóvá. " - A globális felmelegedés hatására a légköri folyamatok intenzívvé válnak, és általában a szélsőségek válnak uralkodóvá" - mondta el a geológus, akinek véleménye szerint az egyre melegebb magyarországi időjárásra más logikus magyarázatot nem lehet találni, mint a globális felmelegedést.
A geológus hozzátette, hogy a hőségriadók száma az elmúlt években egyre gyarapodott, ami már trendszerű, másrészt viszont a csapadék eloszlása is egyre egyenetlenebb. Voltak már a múltban is olyan időszakok, amikor nagy meleg és szárazság volt az országban: példaként a geológus az 1800-as évek második felében a Velencei-tó kiszáradását említette, amely hatására már azt tervezték, hogy felparcellázzák a tó medrét.
