Becslések szerint évente 4,5 ezer milliárd csikket dobnak el a világon, ez a legelterjedtebb műanyagszemét. Egyes területeken akár 128 csikk is lehet egyetlen négyzetméteren. A legtöbb csikk bioműanyagból, cellulóz-acetát-szálból készült szűrőt tartalmaz. A tudósok szerint a talajba kerülő csikkek miatt 27 százalékkal csökkent a lóhere kicsírázásának esélye és 28 százalékkal rövidült a növény szárhossza. A fű esetében az előző 10, az utóbbi 13 százalékkal lett kisebb.
Veszélyben a növények
A kutatók szerint az el nem szívott cigaretták szűrőjének majdnem ugyanolyan a hatása a növények életére, mint a használt szűrőknek. Ez arra utal, hogy a problémát maga a filter jelenti, a dohány égetéséből származó mérgek nélkül is káros a környezetre.
Bár az eldobált csikkek látványa mindennapos, mégis ez a tanulmány vizsgálta elsőként, hogyan befolyásolja a növények életét a cigaretták maradéka. "Azt találtuk, hogy rontja a lóhere és a fű kicsírázásának esélyét, megrövidíti a szár hosszát, több mint felével csökkenti a lóhere gyökerének súlyát" - mondta Dannielle Green biológus, a kutatás vezetője. "A két vizsgált növény, a perje nevű fűféle és a fehér here fontos takarmány, de elterjedt a városi parkokban, zöld területeken is. Hozzájárulnak a fajok egészségéhez, a fehér here fontos a beporzó rovaroknak és a nitrogén megkötése miatt is" - magyarázta.
A kutatók úgy vélik, a filterek kémiai összetételének számlájára írhatók a károk. "A bioműanyaghoz adott szerek teszik hajlékonyabbá a szűrőt, ezek kimosódhatnak a talajba és a kezdetekkor károsíthatják a növényi életet" - magyarázta tanulmány társszerzője, Bas Boots. A felvetés bizonyításához azonban további tanulmányok szükségesek.
