A Pennsylvania Egyetem és a kantoni Csinan Egyetem kutatói a közép-kínai Vuhanban élő 320 ember körében végeztek felmérést arról, miként jutottak hozzá egészséggel kapcsolatos információkhoz, illetve hogyan osztották meg azokat barátaikkal, családtagjaikkal és kollégáikkal a legnépszerűbb kínai közösségi médiának számító WeChaten. Egy stresszskála segítségével felmérték a résztvevők szorongását, depresszióját olyan kijelentések kategóriákba sorolásával, mint "értelmetlennek érzem az életet" vagy "felkavaró álmaim vannak a koronavírus -járványról".
A közösségi médiából tájékozódtak
Bu Zhong, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy kutatócsoportjuk rögtön azt követően elkezdte vizsgálni a közösségi média használatának hatásait az emberek mentális egészségére, hogy Vuhanban kijárási tilalmat rendeltek el a koronavírus-járvány feltartóztatására. "Nem számítottunk arra, hogy a járvány globálissá válik. Csak arra gondoltunk, hogy feltárhatjuk a járvány bizonyos láthatatlan ártalmait. Kínában a helyi média nem adott hírt a COVID-19 -ről. Ha a helyi lapok olvasására, tévénézésre támaszkodott valaki, nem kapott információt a vírusról. Ez az embereket erősen stresszelte, ezért elkezdtek nagy mértékben a közösségi médiára támaszkodni" - magyarázta.
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy válságok idején több ember támaszkodik a közösségi médiára, hogy az egészséget érintő információt találjon és osszon meg. A Harris közvéleménykutató felmérése például kimutatta, hogy március végétől május elejéig az amerikai felnőttek 46-51 százaléka mondta azt, hogy gyakrabban használja a közösségi médiát, mint a járvány előtt.
Kapcsolatot találtak a depresszióval
Az új tanulmány készítői kimutatták, hogy a résztvevők több mint fele tapasztalt valamiféle depressziót, holott a járvány előtte semmilyen trauma, depressziós rendellenesség nem lépett fel náluk. A résztvevők mintegy 20 százaléka tapasztalt mérsékelt vagy súlyos depressziót , és valamivel több mint 20 százalék mérsékelt vagy súlyos másodlagos traumát, ami akkor lép fel, ha az emberek mások traumatikus tapasztalatairól hallanak. A kutatók a stresszmodell alapján megállapították, hogy a túlzott közösségimédia-használat kapcsolatban volt a depresszió és a másodlagos trauma jóval súlyosabb szintjével. Zhong szerint fontos megérteni, hogy a közösségi média, beleértve például a Facebookot és a Twittert, miként segítheti az embereket egy egészséget érintő válság idején.
"Nem akarjuk, hogy az emberek azt gondolják, a közösségi média rossz. Azt akarjuk, hogy tudják, egyensúlyra van szükség, és ha valaki túllépi a küszöböt, azaz minden 5-10 percben ellenőrzi a híreket, még több stresszt okozhat magának" - hangsúlyozta. "Nem szabad a közösségi médiát kárhoztatni. Arra kell figyelnünk, hogy miként használjuk azt" - tette hozzá.
Örökmozgó édesanyja miatt aggódik Szlávik János. Hiába kéri az infektológus doktor, nem marad otthon az anyukája, hanem rendszeresen elmászkál a barátnőivel. További részleteket társportálunk, az nlc.hu cikkében olvashat.
