A mentőszolgálat egységei évente 1,2 millió esetet látnak el, mintegy 40 millió kilométert tesznek meg, a koronavírus-járvány idején pedig ezeket az adatokat meg is duplázták - hívta fel a figyelmet Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hozzátette, néhány éve az adatokat digitálisan is rögzítik időbélyegzővel ellátva, így azok megváltoztathatatlanok. Az adatsorok ezzel elemzésre alkalmasak, amiben pro bono, vagyis ingyenesen segíti a mentőszolgálatot a debreceni Dyntell Magyarország Kft.
Előrejelezhetőek a mentési feladatok
Salga Péter, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy kétféle módszert használnak. Az egyikben olyan statisztikai módszereket, algoritmusokat alkalmaznak, amelyek képesek "megtanulni" a múlt adataiban levő mintázatokat. A másikban pedig korrelációkat, a mentőkéhez hasonló tendenciákat keresnek más - például időjárási vagy közlekedési - adatsorokban.
Az előzetes kutatómunka során fedezték fel, hogy a mentési feladatoknak határozott időbeli és térbeli belső mintázatuk, valamint szezonalitásuk van. Azaz a múltbeli adatok alapján a jövőbeli feladatokat bizonyos fokig előre lehet jelezni. Felkutatták azokat az adatsorokat, amelyek összefüggésben vannak az esetszámok alakulásával, vagyis az előrejelzések nemcsak az időjárás-előrejelzést, a forgalmi vagy a kórházi adatokat veszik figyelembe, hanem például a bolygók és a Hold állását is. A mostani előrejelzéseik az elmúlt két év adatainak elemzésén alapulnak, a bolygók közül pedig a Mars és a Vénusz pozíciójával találtak korrelációkat.
Emberéletekben mérhető a technológia hatékonysága
A Dyntell által fejlesztett mesterségesintelligencia-technológia évek óta jól működik az ipari feladatoknál, ahol az emberi viselkedés, valamint a megrendelések és egyéb üzleti adatok előrejelzésére is használják. Például egy gép üzemeltetésénél előre jelzik, várhatóan mikor fog meghibásodni, és egy előzetes karbantartással radikálisan le lehet csökkenteni a meghibásodásból adódó állásidőt. A romlandó élelmiszerek értékesítésének tervezését segítő algoritmusuk pedig - amelyet már az Egyesült Államokban is használnak - kilencvenszázalékosnál nagyobb pontossággal segít meghatározni a polcokra kerülő élelmiszer optimális mennyiségét. "Ezeknek az ipari módszereknek a hatékonysága forintban, euróban, dollárban, amit pedig a mentőszolgálatnál végeznek, az emberéletben mérhető" - fogalmazott Salga Péter.
Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője arról beszélt, hogy a program segítségével tervezik azt, amiről azt hisszük, hogy tervezhetetlen, hiszen a mentők munkája a váratlan helyzetekre reagálás. A tervek szerint a cég július végétől már nemcsak a betegszállításra, hanem az életmentő feladatokra is küld havi és heti előrejelzéseket az ország valamennyi mentőállomására.
Csató Gábor hangsúlyozta, néhány évtizede senki nem gondolta, hogy a most 134 éves mentőszolgálat ennyire előre fog járni az innovációban, és a mesterséges intelligenciát is felhasználja arra, hogy minél több emberen segíthessen. Kifejtette, hogy az elmúlt években az OMSZ élen járt a fejlesztésekben: elindították a közösségi SzívCity applikációt, ÉletMentő applikációjuk pedig ősztől azt is lehetővé teszi, hogy videokapcsolatot tudjanak létesíteni a riasztás helyszínével. Ezek a fejlesztések láthatóak, ugyanakkor a háttérben üzletiintelligencia-fejlesztéseket is végrehajtottak, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a koronavírus-járvány alatt is helyt tudtak állni. Példaként említette, hogy ilyen fejlesztésekkel percre pontosan látták, hol mennyi esetük van, mennyi az eszközük, a védőszerelésük, és hol szükséges pótolni azokat.
