Az elmúlt években egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg a környezetünkben mindenféle szintetikus vegyi anyagok. Ott vannak egyebek mellett a műanyagadalékokban, az égéstermékekben, a kozmetikumokban, a növényvédőszer-maradványokban, de még az élelmiszereinkben is. Ezek között pedig sajnos olyanok is vannak, amelyek befolyásolják, illetve károsítják a hormonrendszerünket – hívta fel a figyelmet az RTL Reggeli című műsorában Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Már az újszülöttekben is ott vannak
Egyes anyagok ösztrogénszerűen hatnak, ezáltal pedig olyan kedvezőtlen hatásokat érnek el a szervezetünkben, mint például a meddőség, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, vagy akár a hormonrendszerrel összefüggő daganatos megbetegedések. Ezek a szintetikus vegyszerek ráadásul valamilyen szinten már mindannyiunkban benne vannak.
Úgy születnek a gyerekek, hogy a köldökzsinórvérben többszázféle anyagot, köztük számos ilyen, hormonrendszert károsító anyagot lehet kimutatni. A szülők átadják a gyermekeiknek. Sok közülük ráadásul lassan bomlik le, tehát sokáig bennünk marad. (…) Tehát gyakorlatilag egy olyan vegyi koktélban élünk, amelynek nehezen kiszámítható a hatása” – fogalmazott Simon Gergely.
Belélegezzük, megesszük, magunkra kenjük
Hozzátette, csak mostanában kezdte megérteni a tudomány, hogy a minket körülvevő vegyi anyagok mekkora problémákat okozhatnak. Közben viszont sok ilyen szernek szinte folyamatosan ki vagyunk téve, belélegezzük őket a porral vagy a szmoggal, valamint bevisszük az élelmiszerekkel vagy a naptejekkel.
Mindennapi életünk során sajnos számtalan rákkeltő anyaggal kerülhetünk érintkezésbe otthonunkban vagy a munkánk során. Az egyik leggyakrabban emlegetett „mumus” a biszfenolok családja, amelynek legelterjedtebb vegyülete a biszfenol-A (BPA). Mutatjuk, miért jobb, ha messziről elkerülöd.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: