Egy nap a szolidaritás jegyében
Tizenöt éve Magyarországon is minden évben megtartják április 28-án a Munkahelyi Balesetek Nemzetközi Gyásznapját, amikor a közlekedési balesetben , pedig ezek többnyire elkerülhetőek lennének nagyobb körültekintéssel, jobb munkaszervezéssel, biztonságosabb munkakörülményekkel.
Jogi alapfogalmak
Munkabalesetnek az a baleset számít, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. Ide tartozik a munkavégzés során a részlegek közötti közlekedés, az anyagvételezés, anyagmozgatás, de még a tisztálkodás, az üzemi étkezés és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során elszenvedett baleset is, annak helyétől és időpontjától, illetve a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkába menet és onnan jövet bekövetkező közlekedési baleset azonban nem számít munkahelyi balesetnek, kivéve, ha a munkáltató céges gépjárműjével történik. A jogi fogalmak tisztázása azért is fontos, mert a súlyos vagy halálos baleseteknek büntetőjogi következményei is lehetnek: a munkáltatók, munkavezetők bizonyos esetekben, ha kiderül, hogy a munkavédelmi előírásokat nem tartották (tartatták) be, - foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés - miatt felelősségre vonhatók.
Hazai adatok, kérdőjelekkel
Magyarországon az elmúlt évtizedekben csökkent a bejelentett, regisztrált munkabalesetek száma. A rendszerváltás előtt a hivatalos statisztikákban nyolcvanezer sérüléssel járó eset szerepelt, amelyből mintegy másfélszáz halálos áldozatot is követelt. Alig több mint húsz év után, viszont már csak negyed annyi balesetről tudnak a hatóságok. Ez a változás elsőre örvendetesnek tűnik, de - például a halálos balesetek stagnáló száma miatt - felmerült a munkavédelmi szakemberekben az a gyanú is, hogy nem teljesen felel meg a valóságnak. Lehet, hogy a csökkenés csak annak a jele, hogy az esetek egy részét sikerrel titkolják el a cégek, munkaadók? 2009-ben összesen 18454 munkahelyi balesetet regisztráltak, és ebből 99 tragikus kimenetelű, halálos szerencsétlenségnek bizonyult. Az érintettek többsége férfi.
A legveszélyesebb munkakörök
Ahogy az az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) adataiból és a HR Portál statisztikájából kiderül, hazánkban a legtöbb halálos munkabaleset az építőiparban és a mezőgazdaságban történik, ezeket követi a szállítás, a raktározás, a posta és a távközlés, de estek a munkájuknak áldozatul a kereskedelemben, sőt még az igazgatás és az oktatás területén dolgozók is. Elgondolkodtató az is, hogy az építőiparon belül is a segédmunkások vannak a legnagyobb veszélyben: a 99-ből 15 baleset közülük szedte áldozatát: többnyire magasból leesés illetve árok-, földomlás történt. Tíz esetben tehergépkocsi sofőrje volt az áldozat, három-három halálos baleset pedig hegesztők, lángvágók, kőművesek, ács-állványozók, szállító- és rakodómunkások életét követelte. A mezőgazdaság területén az erdőgazdálkodás, pontosabban a fakitermelés bizonyult a legveszélyesebb ágazatnak. Feltűnő, hogy a balesetek gyakrabban sújtják a képzetlen, alkalmi munkásokat, mint a szakmájukban dolgozókat és az is, hogy a változó helyszíneken dolgozók, az adott körülményeket kevésbé ismerők nagyobb veszélyben vannak, mint az állandó helyen már hosszabb ideje foglalkoztatottak. Extrém esetek is előfordultak ebben az évben: hárman munkavégzés közben lettek gyilkosság áldozatai.
Elég egy rossz mozdulat...
Nemcsak a munkahelyi halálesetek, hanem a kevésbé súlyos balesetek is a segédmunkát végzőket érintik a leggyakrabban, 2009-ben például közel ezer esetben. A lakatosok, a sofőrök, a gépkezelők, a raktárosok, a húsiparban dolgozók, gépjárműszerelők, eladók, hegesztők-lángvágók és forgácsolók folytatják a listát, csökkenő esetszámmal. A nőknél az eladók vezetik a baleseti gyakorisági statisztikát, félezer esettel, aztán a takarítók, segédmunkások, gyártósor mellett dolgozók, konyhai kisegítők, kézbesítők, raktárosok következnek. Száz körüli esetszámban olyan foglalkozásokban dolgozókkal is előfordul baleset, amelyekről nem is gondolnánk: így a tanárok, tanítók, ápolók, szociális gondozók is elszenvednek olykor ilyet. Anyagmozgatás, kézi szerszámok (például kés) mellett elcsúszás, elesés, helytelen technikájú teheremelés okoz a leggyakrabban könnyebb, nem halálos kimenetelű balesetet.
Az OMMF szakemberei szerint az esetek hátterében legtöbbször az áll, hogy a munkáltató elmulasztja a munkavédelmi kötelezettségeit, így például nem megfelelőek a védőfelszerelések , hiányos a munkavállalók egészségügyi ellenőrzése és munkavédelmi oktatása, szakmai képzése.
