A mostani az első vizsgálat, melynek sikerült egyértelmű összefüggést kimutatni a főnök viselkedése és a dolgozók szívbetegségei közt - újságolta a kutatás vezetője, Anna Nyberg, a Karolinska Intézet népegészségügyi részlegének, egyben a Stockholmi Egyetem Stresszkutató Intézetének kutatója. Sokat segíthet a munkahelyi stressz csökkentésében a vezetői képességek fejlesztése. A beosztottaknak fontosak az egyértelmű elvárások, a folyamatos visszajelzés munkájukról, a megfelelő tájékoztatás, támogatás, és a felelősség kérdésének tisztázása. A kutatás eredményeiről szóló közlemény az Occupational and Environmental Medicine novemberi számában jelent meg online.
A kutatók szerint a jó főnök egyértelmű célokat fogalmaz meg, reális elvárásokat támaszt, közli észrevételeit alkalmazottjai munkájával kapcsolatban, kész a változtatásokra. A munkához 3100 19-70 év között svéd dolgozó adatai használták fel, akik 1992-95. közt évente résztvettek kardiológiai kontrollvizsgálaton. Ezek után az eredményeket összevetették a szívbetegségekre és halálozásra vonatkozó kórházi adatokkal 2003-mal bezárólag.
Az utánkövetési időszak alatt 74 halálos és nem halálos szívroham, vagy mellkasi fájdalom, vagy szívbetegség miatti haláleset fordult elő. Minél alkalmasabbnak találta főnökét az alkalmazott, annál kisebb volt a szívbetegség kialakulásának esélye és fordítva. Ráadásul a stresszes környezetben eltöltött idő hossza is befolyásolta a rizikót. Nyberg felhívta a figyelmet, hogy a stressz miatt kialakuló betegségek jelentős problémát jelentenek a mai társadalomban, és hogy a vezető beosztásban dolgozóknak kulcsszerepe van a munkahelyi stressz alakításában. A Journal of Epidemiology and Community Health szintén novemberi számában jelent meg az a cikk, mely a mentális problémák miatt kivett betegszabadságokat hozta összefüggésbe a korai halálozással. Az orvosilag igazolt egy hetes vagy hosszabb hiányzás 60 százalékot ad hozzá a korai halálozás kockázatához, írta Jane Ferrie (Londoni Egyetem, Epidemiológiai és Népegészségügyi Intézet), a kutatás vezetője. Ferrie csoportja több mint tizenkilencezer 37-51 év közötti francia dolgozó adatait elemezte. Megállapították, hogy 1993-2007. közt 902-en haltak meg, köztük 144 nő. 1990-92. között körülbelül 12 500 hét vagy több napos betegszabadságot vett ki a dolgozók 41 százaléka. Náluk a korai halálozás rizikója 60 százalékkal nagyobbnak bizonyult. A nők gyakrabban mentek táppénzre, mint a férfiak, és a betegségek közül a mentális, az emésztőrendszeri, valamint a keringési betegségek jelentettek különös kockázatot.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
